Az egerészölyv

Színezete csokoládébarna, begyük sárgásfehér alapon hosszanti, mellük és hasuk, oldaluk keresztcsíkokkal mintázott. A hím és tojó többnyire hasonló színezetű, a fiatalok alsóteste hosszanti csíkokkal tarkított. A télire hazánkba érkezett északi példányok világosabb tollruhát viselnek, egészen a fehéres változatig.

Az egerészölyv, mint neve is mutatja, többnyire rágcsálókkal táplálkozik. De megfogja a gyíkot, sáskát, madárfiókát. A nyulat nem! Az tévhit, hogy nyúlra vadászik. Vékony lába alkalmatlan a nyúl elkapására, azonban a dögöt nem veti meg, és eszik belőle. Mikor úgy látták a madarat, hogy a nyúl tetemen áll, és eszik belőle, arra gondoltak, hogy a ragadozó madár ejtette el, és azóta is kering ez téves hír.

Márciusban a párok nászrepülése figyelhető meg. Ilyenkor magasban keringenek a fészekterület fölött, majd egyikük behúzott szárnyakkal zuhanni kezd lefelé, akár negyven métert is, majd újra a magasba emelkedik. Látványos légi manőver, egyben elárulja a költőterületet is. A fészket mindkét madár építi. A vastag ágakat a karmaikban fogva hordják, a bélésanyagot a csőrükbe viszik.  Áprilisban már a tojásokat melengetik, felváltva kotlanak. A fiókák egy hónap elteltével bújnak ki a tojásból. Legtöbb négyet nevelnek. Az első két hétben az anyjuk mindig mellettük van, a hím hordja a táplálékot. Később mindketten etetnek. A fiókák másfél hónap elteltével hagyják el a biztonságot nyújtó fészket.

Ilyen és ehhez hasonló ismeretekre tehet szert az, akik pénteken ellátogat Kőröspatakra, ahol 18 órától a kultúrotthonban előadást tartanak a nappali ragadozó madarakról, többek között az egerészölyvekről. Azt is megtudhatja, hogy milyen szerepe van a mezőkben kihelyezett, T-alakú fáknak, és hogy egy egerészölyv család mennyi gabonát ment meg a gazdának…

Kelemen László