Hétpróbás mesebarangolók
Meseíró Elek apónk tiszteletére, valamint a Magyar Népmese Napjának megünneplésére a...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Magyar Madártani Egyesület (MME) 1979-ben indította az „év madara” madárvédelmi programot fajvédelmi célból. Kezdetben a madárfajt veszélyeztetettsége, állománycsökkenése, a populáció sérülékenysége alapján választották ki. Ma már internetes szavazással dől el, melyik madárfaj nyeri el az év madara címet, és a vele járó törődést, társadalmi szintű bemutatást.
Három madárfaj közül lehetett választani: házi veréb, erdei fülesbagoly, tengelic. A legutóbbi nyerte el a 2017-es év madara címet. A tengelic egyik legszínpompásabb madarunk. Állandó madár, azaz télire nem vonul el, csapatokba verődve keresik télen a táplálékot. Gyommagvakkal táplálkozik, előszeretettel fogyasztja a bogáncs magvait, ezért bogáncsirtó tengelicnek is nevezik. Népies neve: stiglic.
Igazi hajtóvadászatba kezdtem fényképezőgépemmel egy fotóért. Mert míg nem cipeltem magammal a gépet, addig mindenütt találkoztam tengelicével. De mihelyt eldöntöttem, hogy megörökíteném az év madarát, mintha tudták volna, messziről elkerültek. Nem jöttek sem a madáretetőre, és amerre eljártam, és tudtam, hogy esélyem van fotózni, sehol egy sem, még véletlenül sem.
Egyik nap az Olt mellé mentem ki, előző napokban láttam egy szürke gémet, gondoltam, becserkészem, és akkor hallom a tengelic kedves hangját. Tizenöt fős csapat a mező közepén táplálkozott, ám a nyílt részen esélyem sem volt megközelíteni a csapatot. Körülnéztem, és megláttam egy bogáncsbokrot, óvatosan odamentem, és várakoztam. Tervem bevált, a madarak odajöttek. Mivel mozdulatlan voltam, nyugodtak voltak ők is. Egy nehézség akadt csupán, hogy a karom elállt, mire megérkeztek, mert a gépet a szemem előtt tartva várakoztam, tudva, ha akkor emelem fel, mikor megérkeznek, akkor mennek is tovább. Így sikerült megörökíteni az év madarát. Ezzel a képpel kívánok boldog új évet minden kedves Mozaik-olvasónak.
Kelemen László