Bika horoszkóp

Szeretek élni. Szeretem, ha figyelsz rám, meghallgatsz. Hidd el, soha nem bánod meg, ha hű barátom maradsz. Ideje a tettek mezejére lépni. A szemlélődés korszaka elmúlt. Igen, én mondom, aki szeret nagyokat pihenni, jókat enni, órákig hallatni vagy épp beszélni.

El tudnám mondani egy szóval is, ami bánt, de szeretem, ha minden mondatban csak egy lépésre közelítem meg a valóságot, hogy felcsigázzam érdeklődésedet, hogy tudd, mennyire fontosak számomra az érzelmek. Van azonban, amikor ki kell lépni a komfortzónából, mert ott van az igazi „tettek mezeje”. Most ti bámultok, miközben eddig ide-oda sertepetéltetek, futkostatok céltalanul, várván a rendet, a folytonosságot, az értelmet? „Fellázadt a tenger”, mert a „tavaszi szél vizet áraszt”-ott, ahol mindig is szokott, csak egy kicsit másként fogadta a Földanya… Most meg „bámultok, mint a borjú az új kaput”, hogy „hetet-havat hordok” nektek össze vissza. Emlékezzetek, én voltam az, aki az óvodában a sarokba húzódva órákig elvoltam egy papírfecnivel, vagy ami épp a kezembe akadt. Én voltam az is, aki mindent is akartam, de egy tantárgyban se tudtam magamra találni a suliban. Én vagyok az a felnőtt, aki családcentrikus, anyatigris, erőbajnok, tudomisénmi. Miért? Mert szeretem az életet, a szeretteimet, az otthon melegét. A szeretet az abrak, és a család az, amiért képes vagyok a torreádor piros kendőjét szétzúzni, vagyis elmenni a végsőkig.

Most az egyszer kibújok én is a bőrömből, hogy megmutassam nektek, hogy nem csak a tavaszi szél áraszt vizet, hanem az alvó medve is fölébred egyszer. Tudjátok, mint a mesében. Egyszer volt, hol nem volt, olyan bika módjára, de mégis úgy, hogy senkinek ne essék baja, még ha azt nézik ki belőled, akkor se…

Csákány Zsuzsanna