Díjazott cantos diák

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenkettedikes diákja, Pácsi Árpád harmadik helyezést ért el a 11. alkalommal megszervezett, Crai Nou nevet viselő, országos klasszikus canto versenyen, melyet online rendeztek meg. A rangos megmérettetésre az ország minden részéről neveztek be középiskolás tanulók. Megyénket hárman képviselték, Árpád mellett Sebestyén-Lázár Regina és Leopold Klára Morena, akik második helyen zárták a versenyt. A lányokkal készült interjút már közöltük, most a végzős diákkal folytatott beszélgetést olvashatják.

– Véleményem szerint egy ilyen fajta vetélkedőn az a lényeg, hogyan tudom kifejezni és közvetíteni a hallgatóság felé az érzéseimet, a dal mondanivalóját. Mennyire vagyok képes megragadni azt az érzést, ami a dalban van – magyarázta a végzős diák.

A vetélkedőre énektanára, Sebestyén-Lázár Enikő javaslatára nevezett be, s a járványhelyzet ellenére, a gyakorlás, a felkészülés sem okozott számára gondot, hiszen állandó kapcsolatban állt tanárával.

– Komolyan vettem a felkészülést, sokat gyakoroltam. Az a tény, hogy a vetélkedő online zajlott, bizonyos fokig megkönnyítette a helyzetem, hiszen nem izgultam, nyugodt és magabiztos voltam. Az izgatottság meglátásom szerint természetes, hiszen egyfajta ismérve annak, hogy mennyire fontos számomra az, amit csinálok, hogy mindent megteszek azért, hogy úgy adjam elő a művet, hogy azzal elnyerjem a közönség tetszését – tette hozzá.

A gyakorlás, a komoly felkészülés ellenére sem számított erre az eredményre, hiszen nagyon erős volt a mezőny.

– Nagyon örvendtem, hogy díjat kaptam. Az elért helyezés a befektetett munkám eredménye, bizonyíték arra, hogy jó úton haladok. A siker erőt ad a folytatáshoz, a fő célom eléréséhez. Ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, erős akaratra van szükség és szorgalomra. A kitartás, a munka viszi előre az embert. A tehetség is szerintem többfelé ágazik. Tehetség az, ha hajlamunk van a zenére vagy rajzra, de a bennünk rejlő művészettel szembeni érzések és gondolatok kifejezésének képessége is egyfajta tehetség. Hogy különböző dolgokban mennyi érzést tudunk belevinni, mennyire tudjuk átélni az adott helyzetet, szituációt, gondolataink mennyire cikáznak. Az éneklésnél, ahogyan már mondtam, az a fontos, hogy meg tudjam ragadni és átadni azt az érzést, amit a szerző akar közvetíteni a hallgatók felé – magyarázta.

Pácsi Árpád a Plugor Sándor Művészeti Líceum canto szakán végez, de a zongora sem idegen számára, kitűnően játszik a hangszeren. Meglátása szerint művészeti iskolába járni kiváltság, amely sok munkát von maga után.

– Minden ember másképp éli életét, még mi, művészetisek is, de a célunk közös, hogy abban fejlődjünk és teljesedjünk ki, amit szeretünk csinálni. Az online oktatást különösen nem kedvelem, mivel az ember társas lény, fontos a mindennapi találkozás. Közösségben másképp viszonyulunk a dolgokhoz, még a tanuláshoz is – tette hozzá.

Árpád szabadidejét társalgással, versírással, és gyakorlással tölti.

– Vannak terveim, de nem szeretném azokat most felfedni. Jelenleg a legfontosabb az érettségi, hogy jól sikerüljön a vizsgám. Mindenképp a zene vonzáskörében szeretném élni életem. Tanulmányaim a brassói zeneegyetemen szeretném folytatni – summázta.