GYEREKEK ÍRTÁK

A hörcsögiskola

Hol volt, hol nem volt, volt egy hörcsögiskola. Sok hörcsög járt az iskolába. Volt játszótér, ebédlő, tornaterem és akadálypálya. Gombóc és Lilla is ebbe az iskolába jártak. Tanultak szorgalmasan, hogy kerüljék el a macskát.

Egyszer történt, hogy a játszótéren a futókerék lejött a helyéről. Nagyon szomorúak voltak, mert a futókerék volt a kedvencük és azon tanakodtak, hogyan tudnák helyrehozni. Nem tudták kitalálni, ezért megkeresték az öreg hörcsögöt, Hámszit.

– Szívesen segítek megjavítani, de kell szerezzetek egy macskabajusz szálat!

– Azt honnan tudunk szerezni? – kérdezte Gombóc.

– Menjetek Cili házába és húzzátok ki az egyik bajuszát. De vigyázzatok!

Tanakodtak, hogy jussanak el Cili házába. Összehívták a sok hörcsögpajtást, mivel sok hörcsög macskát győz. Kirágták a falat, sorjában belopakodtak a házba és az alvó cica bajuszát Gombóc kitépte.

Az álmából felriadt cica kezdte kergetni a hörcsögöket. Szerencsére sokan voltak, s így a cica azt sem tudta, kit is kergessen.

Boldogan segítettek Hámszinak felrakni a kereket.

Gál Tímea, Váradi József Általános Iskola, II. D osztály

*

Frédi és Béni

Frédi és Béni két bagoly volt. Egy szép fenyőfán laktak. Frédi és Béni már nagyon várta a Mikulást, ezért csizmáikat megpucolták, színes rajzokat készítettek, amiket kiraktak a fenyőfa törzséhez és megpróbáltak jók lenni. Azzal már szerintem egy kicsit elkéstek, hogy jók legyenek, mert egész évben jónak kellene lenni.

A Mikulás nem jött hozzájuk. Sem egy óra múlva, sem két óra múlva, s már a harmadik óra is telt, amikor Frédi így szól Bénihez:

– Te Béni, menjünk, keressük meg a Mikulást, mondjuk meg neki, hogy mi igazán jók voltunk ebben az évben, és hozhatna nekünk ajándékot.

– Hát jó… – mondta Béni. – Akkor kezdjünk csomagolni, most! Meleg ruha kell?

– Naná! Az Északi Sarkon hideg van, nem tudod, amit minden bagoly tud?

– Jól van, tudom, de azért megkérdeztem, hogy biztosan neked is csomagoljak.

– Köszi, hogy csomagolsz, de már induljunk végre!

Végül, nagy nehezen elindultak. Fájt maguk mögött hagyni a fenyőerdőt, de tudták, hogy szomorúak lesznek, ha nem kapnak ajándékot a Mikulástól. Márpedig szomorúnak ők is tudták, hogy borzalmas lenni. Olyan, amikor az emberre lassan egy szürke ködfelhő borul, ami legalább egy órán át nem tud felszállni. És ez a ködfelhő csak akkor tud szétfoszlani, ha jókedvre derülünk.

Végül egyheti utazás után elérték a Mikulás gyárát. Benyitottak. Ott ült a Mikulás szomorúan, megkötözve egy fasámlin. Mögötte semmi sem rezzent, a játékok nem voltak sehol. Eloldozták a Mikulást fogvatartó köteleket és meghallgatták, hogy mit mond. Ő nem mondott egyebet, mint ezeket:

– Tudjátok, nagyon sajnállak titeket, nem tudtam nektek se hozni ajándékot, de sehová máshová a világon.

Frédi és Béni megkérdezte, hogy miért nem tudta kihordani sehol a Földön az ajándékokat.

– Az úgy volt, hogy a gyáram – kezdte dörmögő hangon a Mikulás –, a gyáram tönkrement.

Frédi és Béni sajnálkozó arcot vágtak.

– Tudjátok, miért voltam megkötözve? – kérdezte a Mikulás.

Frédi és Béni nem tudták.

– Azért, mert ugyebár facipőcskéket gyártok. Fűzőt is rakok bele rendesen. Egyszer, tavasszal elvették az áramot, és nem akarták visszaadni egészen mostanáig. Ez gondolom nálatok az erdőben észre sem vevődött, mivel ott nincs áram. Itt leálltak a szalagok, amelyek a játékokat viszik, és minden használható gép. A facipőcskékbe lelket leheltem, és azok segítettek nekem a takarításban. A cipőfűzőjüket használták seprűként. Egyszer az ágyamon hasaltam és a cipők úgy mérték fel, hogy egy jó nagy kosz van itt. Ezért fel akartak engem söpörni. Egyedül persze nem ment, így idegyűlt az egész társaság, és véletlenül összebogoztak engem. Nagyon megbánták a dolgot, ezért idehurcoltak engem erre a székre, hátha így könnyebb lesz. Ki akartak engem bogozni, de sehogy sem sikerült nekik. Én nagyon ficánkoltam, hogy hátha meglazítom a köteleimet, míg végül odakötöztek a székhez – nyújtózott nagyot a Mikulás.

– Ha egy hét múlva hordod ki az ajándékokat, az sem baj!

– De most már minden gyerek csalódott!

– Akkor se add fel a reményt! Mi segíthetünk!!!

Így is történt. Volt már sok fahasáb. Frédi és Béni éles csőrükkel faragták ki a játékokat. Két hét múlva megjött a Mikulás. Így 2018 mikulásjárása két héttel elcsúszott. Frédi és Béni utána búcsút vettek a Mikulástól. Amikor már otthon voltak, két kék csizmácskájukban találtak sok-sok ajándékot.

Buja Beke Panna, Váradi József Általános Iskola, Step by step

*

Hangya – suli

Reggelente ébredezve

sok kis hangya lépeget,

iskoláról énekelve

apró morzsát cipelget.

Sziri, Ciri, Mici, Lidi

kis csápjait fényezi.

Tanulgatják Hangyaúrral,

a hangyaélet titkait.

Hogyan lehet hangyabolyon,

ezer ablak, ajtó, rés,

ezer levéldarabkából,

kis házukban táplálék,

hangyatojás, bábozás,

minden nap és éjen át?

Sokezer kis hangyagyerek

Gyakorlatba ülteti,

amit tanult Hangyaúrral,

hazaérve megteszi.

Dascălu Hanna IV. E osztály

*

Évkezdés az iskolámban

Kisgyerekek sorba állnak, ábécét tanulnának…

Kulacsot, dobozt, tele tolltartót, füzeteket kapnak,

hogy legyen, mivel jöjjenek másnap.

Kicsit később mondókáznak.

A nagyobbak tankönyvet, munkafüzetet

táskába csomagolnak, tancit köszöntenek,

nyári emléket, élményeket megosztanak,

a hagyományos másnapi kirándulásra hangolódnak.

Szünetben mindannyian fogócskáznak,

sétálgatnak, labdázgatnak, ugróiskoláznak.

Mire nagyon elfáradnának, szól a csengő:

Holnap várlak!

Geréb Tas IV. E osztály

*

Erdei iskola

Kerek erdő közepén

Bozótos fák között

Lakott medve, róka

Meg a farkas

és a kisnyúl a családjával.

Minden reggel csengőszóra

Boldogan indultak útnak

A közeli piros tetős

Erdei iskolába,

Várt rájuk ott a tanítójuk,

Mesevilág, Számország,

hol napról napra

egyre jobbak, okosabbak,

szorgalmasak lettek.

Pakucs Mátyás Zoltán II. E osztály

*

Iskola az erdőben

Kerek erdőközepén

Iskolanyílt a hétvégén.

Minden állatörömére

Tanulhat, viccelődve.

Medve koma ugrándozik,

Róka koma ravaszkodik.

Nyuszika a répát rágja,

Mókuska énekel ugrálva.

Mókás ez az iskola,

Boldogan jár oda

Az erdő apraja, nagyja,

S a tisztás minden lakója.

Szilvási Dóra II. E osztály

*

Az én iskolám

Minden reggel korán kelek,

Iskolámba igyekszem.

Váradi József a neve,

Szép osztályokkal van tele.

Nagy udvar van körülötte,

Körben fákkal beültetve.

Focipálya, tornaterem,

Ebédlő és kis díszterem.

Hétből öt nap odajárok,

Szeretem az iskolámat.

Nem szeretek hiányozni,

Jó dolgokról lemaradni.

Olvasás, rajz, szorzás, osztás,

Majd szünetben szórakozás!

Színház, mozi, kirándulás,

Program, mit a gyerek imád.

Tanci tanít, okít, nevel,

Határtalan szeretettel.

Remélem, hogy versem után,

Tetszeni fog az iskolám!

Antal Kata II. E osztály