Mozaik

Május talán az év legszebb hónapja, melyhez sok hiedelem, mondás, érzelem tartozik. A május a természetben a megújulás, az utódok nevelésének ideje.

Őzek, szarvasok és nyulak ebben a periódusban nevelik fiaikat, a medvék most hozzák elő a télen világra jött bocsaikat, a tarka tollú fakopáncs, a fák doktora is most gondoskodik az utódokról, hasonlóan több száz fajtársához a madárvilágban. A nemrég orgonaillatot árasztó táj most újabb aromával vidítja a hétköznapi dolgaival elfoglalt embert, aki a rohanó élet közepette lehet, észre se veszi a virágzó bodzát és annak illatát. Persze vannak, akik erre a pillanatra vártak, gyűjtik a virágzó bodzatányérokat, üdítő limonádénak, szörpnek vagy épp szárított formában, gyógyteának. Izzasztó hatása jól ismert a népi gyógyászatban, ezért jó, ha van szárított bodza otthon a házi patikában.
Minden évben ültetek egy bo­dzabokrot, amiről nem szedem le a virágzatot, így őszre a bogyók beérnek, amit jóízűen fogyasztanak az őszi vonulásra készen lévő madaraink. Erdőszélen, útmentén, vasúti töltéseken lévő bodzával nincs is semmi gond. Azonban lakott területen már más a helyzet, ugyanis a madarak előszeretettel fogyasztják az érett bodzabogyót, ami gyorsan átmegy az emésztőrendszerükön, s ebből kifolyólag többször hagynak maguk után fölöslegessé vált dolgokat. A gond akkor adódik, mikor épp frissen mosott ruhaneműt terít ki a háziasszony száradni, és arra repül egy madár, amely épp bodzabogyót fogyasztott és egyet pottyant. A pecsét maradandó. Ennek tudatában kell a ruhákat ősszel kiteregetni majd ott, ahol bodzabokor van.
Kelemen László