Mozaik – Itthon maradt

A fehér gólyák augusztusban kezdik meg az őszi vonulásukat Afrikába. Elsőként a fiatal egyedek indulnak útnak.

Az a tévhit járja, hogy idős, tapasztalt példányok vezetik a csapatokat. Ellenkezőleg, a felnőtt példányok, melyek már többször is megtették a nagy utat, ősszel nem sietnek, így akár még októberben is láthatunk településeken elidőző gólyákat. Tavasszal, március közepén érkeznek haza az elsők, a hírmondók, majd a hónap végére, április közepére érkeznek a többiek. Haza, mert a gólyáknak itt van a hazájuk, itt, ahol fészket raknak, költenek, fiókákat nevelnek. Afrikában elsősorban a táplálék hiánya miatt mennek, mert a hideget meglehetősen jól viselik. A fiatalok az első két-három évben nem jönnek vissza. A hosszú vándorút tele van mindenféle veszéllyel, főként a magas légi vezetékek okoznak balesetet, ami miatt sok madár elpusztul.

Ősszel mindig akadnak példányok, melyek különböző okok miatt lemaradnak, nem „mennek” el. Egyesek sérülés miatt kénytelenek itthon maradni, de akadnak példányok, amelyek „kitanultak”, és azért nem vonulnak el. Évről évre enyhébbek a telek, a telelő példányoknak a táplálék beszerzése még a hideg idő kellős közepén sem okoz sokszor gondot. És, ha vastag hó takarja be a tájat, akkor mindig akad egy jó akaratú ember, aki gondját viseli a telelő gólyának. Élelmet rak ki: apró halat, csirkeaprólékot, -nyakat stb. Fagyos napokon pedig vizet tesz ki mély edénybe, vödörbe.

Néhány napja tűnt fel egy itthon maradt gólya Sepsiszentgyörgy nyugati kijáratánál, a Szemerja-patak mentén. Jó helyet választott magának, mind élemet, mind vizet talál magának. Szemlátomást jól érzi magát, nem sérült, tud repülni. Egyetlen hibája, hogy túl bizalmas az emberekkel szembe, és már akadt olyan személy, aki puszta élvezetből a kutyáját uszította rá. Azonban, ha mégis úgy dönt, hogy marad, és a környéken telel át, már készen áll a gólyamentő csapat, aki gondoskodik a nagy testű madárról a tél folyamán.