Nyertes mesemondók

A harmadik osztályos Tóth Viviennt és a másodikos Nădejde Benke Alpárt a mese, a mesemondás szeretet köti össze. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum kisdiákjai számos vetélkedőn bizonyították tehetségüket, legutóbb a csengeri Meseszüret nevet viselő nemzetközi mesemondó vetélkedőn, ahol első díjat kaptak.

Vivienn szorgalmas, kitartó, következetes diáklány, aki igyekszik az elvállalt feladatot a legjobb tudása szerint teljesíteni. Székely Márta tanítónő osztályában 5-6 nagyon ügyes mesemondó, szavaló van, ez előnyt is jelent számukra, hiszen nagyon sokat tanulnak egymástól, de hátrány is ugyanakkor, mert a helyi vetélkedőkön egymással versenyeznek, és csak egy diák juthat tovább a megyei megmérettetésre. Tóth Vivienn már előkészítő osztálytól részt vesz mesemondó, szavaló versenyeken. Mindig élvonalban volt, általában második helyen végzett osztálytársa, Pătrânjel Viktória után. Tanítója szerint ez sokszor kudarcot jelentett számára, ilyenkor bátorításra, biztatásra volt szüksége, de a csengeri versenyen átütő sikert ért el, a zsűri első díjjal jutalmazta.

– A meséket, verseket én választom ki, de nem névre szóló. Elolvasom, és mindenki kiválasztja, amelyik tetszik neki. Többször felolvasom a kiválasztott mesét, majd utána otthon megtanulják, majd közösen ismételjük. Szerintem, ha nagyon jól tudják a szöveget, és magabiztosak, a lámpaláz nem nagyon tudja befolyásolni a sikert. Persze, minden verseny előtt látom, hogy izgulnak, de ez szerintem természetes. Ilyenkor hangsúlyozom, hogy mi már nyertesek vagyunk, mert ennyivel is többet tudunk – magyarázta a pedagógus.

Nem a helyezést tartja fontosnak, bár versenyről lévén szó, az se mellékes, hanem a bejárt utat, s mindazt, amit a felkészülés, a plusz munka eredményez: a szókincs fejlődését, a kiállást, a lámpaláz leküzdését, a beszédkészség fejlesztését.

– Látom, hogy évről évre mennyit fejlődnek, ügyesednek. Akkor leszek igazán büszke rájuk, ha az elkövetkezendő években is ügyesen fognak teljesíteni, és itt gondolok azokra a tanítványaimra is, akik más területen értek el sikert. Minden verseny előtt elmagyarázom, hogy mi minden körülmények között győztesek vagyunk, mert mindig tanulunk valamit – tette hozzá.

A magyarországi nemzetközi mesemondó versenyen a második osztályos Nădejde Benke Alpár korosztályában első díjban részesült.

– Alpár kitartó és következetes szorgalmának köszönhetően kiváló eredménnyel zárta az első osztályt. A tanulás mellett szívesen mesél, szaval, énekel, farag és sportol. A matematika a kedvence, de az anyanyelvi órákon is jól teljesít. Szabad idejében faragó körre jár a Tanulók Klubjába, cserkészetre és úszóedzésekre – mondta Fekete Katalin tanítónő.

Már az előkészítő és első osztályokban nagyon jó eredményeket ért el mind a mesemondó, mind a szavaló és népdalvetélkedők körzeti szakaszain.

– Első osztályban a Vidám Versek versmondó versenyének megyei szakaszán szavalatát dicsérettel jutalmazták. Ebben a tanévben a Kriza János Mesemondó verseny megyei szakaszán III. díjban részesült. Az előző tanévben a Kányádi Sándor szavalóverseny, valamint az Őszirózsa Népdalverseny körzeti szakaszán II. díjjal értékelték előadását – sorolta a kisdiák eredményeit a pedagógus.

A meseválasztást hosszú válogatás előzi meg.

– Több mesét is ajánlok, melyeket bemutatok az osztálynak, így lehetőség adódik, hogy a mesélésre jelentkező többi tanuló is kiválaszthassa a számára tetsző mesét. A felkészülés párhuzamosan zajlik otthon és az iskolában. Amikor az osztályban lehetőség adódik az önálló feladatvégzésre, a mesélők sorban bemutatják meséiket. Mesélés alatt folyamatosan javítom a hibákat, melyek a rövid és hosszú magán- és mássalhangzók helyes ejtésére, az előadásmód természetességére, a helyes testtartásra vonatkoznak – tette hozzá.

A hangsúly a természetes és vidám előadásmódon van. Alpár általában a vidám, tréfás meséket választja, mert ezekben sikerül jobban megmutatnia kópé, vidám természetét.

– Ha időben befejezi a gyakorlást, akkor a lámpaláz nem zavaró. Egyre jobban tudatosult Alpárban az a tény, hogy a mesét nem szóról szóra tanuljuk, mint a verset. A mesélő, verselő diákjaimat arra buzdítom, hogy a részvétel a fontos, és csak másodsorban az, hogy díjjal jutalmazva érkezzenek haza.

A versenyek során sok tapasztalatot szerzünk, és a kitartó szorgalom, felkészülés előbb-utóbb meghozza gyümölcsét: az elismerést, illetve a díjjal vagy dicsérettel járó sikerélményt. A siker pozitív megerősítés, a következő versenyekhez a biztató, motiváló erő – summázta Fekete Katalin.