Hétpróbás mesebarangolók
Meseíró Elek apónk tiszteletére, valamint a Magyar Népmese Napjának megünneplésére a...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ha nem kirándulás, nem tábor, akkor valójában mi is az erdei iskola? Nem kimondottan arra kell gondolnunk, hogy csak az erdőben szervezhető tanulási folyamat, hiszen a vízpartokon, sőt településeken belül is kiválóan megvalósítható. A hagyományos iskolai tanulástól eltér, hiszen átlépi a tantermi kereteket. Lehoczky János oktatáskutató szerint az erdei iskola egyszerre több dolgot is jelöl: magát e sajátos tanulásszervezési módot, annak megszervezését, megvalósítását biztosító szolgáltatást és a tanulócsoportot befogadó, a terepi helyszínt nyújtó objektumot egyaránt.
A 2001-es Erdei Iskolai programban hivatalosan használt definíció szerint: „Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés– és tanulásszervezés egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.”
Azok a pedagógusok, akik részt vettek erdei iskolában, esetleg saját programot szerveztek, tudják, hogy az osztályközösség szocializációjának is meghatározó színtere. Kiváló alkalom a tanulási nehézségekkel küzdő és a kiemelkedő képességű tanulók differenciált foglalkoztatására, valamint nagyszerű lehetőség a beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésére, a diákok kapcsolatainak javítására. Az erdei iskola a közvetlen, természetes megismerés folyamatát és eszközeit kínálja, a gyerekek kíváncsiságára és érdeklődésére alapoz. A szervezett tanulási tevékenységek mellett érdemes a szabadidős programok tudatos tervezésére is hangsúlyt fektetni.
Ha a szervezés lépéseit vesszük, három részben kell gondolkodni: nagy hangsúlyt kap az előkészítés, ami a sikeres lebonyolítást nagymértékben meghatározza. Nem elhanyagolhatóak az erdei iskola befejezését követő utómunkálatok: a tanultak hasznosítása, valamint a program értékelése.
Már az iskolai foglalkozások alkalmával sort kerítünk arra, hogy megismertessük a gyerekeket a tervezett program részleteivel. Az előkészítő szakaszban alakítsuk ki mindazokat a készségeket, képességeket, amelyeket az erdei iskola program ideje alatt alkalmazni szeretnénk.
A programok minden esetben a résztvevők életkori sajátosságainak, aktuális ismereteinek figyelembevételével kerülnek lebonyolításra. Az erdei iskola program kezdetén fontos az értékelési szempontok ismertetése. Az egyes tevékenységeket szakemberek bevonásával szervezzük meg, akik az adott terület elismert kutatói és/vagy oktatói. A tevékenységek gyakorlati orientáltságúak, így a tanulók aktív szereplői az egyes foglalkozásoknak. A foglalkozások végén pecsétnyomatokat, matricákat vagy pontokat kapnak a munkájukra, melyeket az erdei iskola végén összesítünk és a magatartással, munkához való hozzáállással együtt értékeljük. Zárásként ajánlott a program ismeretanyagából csapatvetélkedőket rendezni, az „Az erdei iskola naplója’’-ból csoportonként részeket bemutatni a „Hét élménye’’ címmel.
A program eredményességének, a tanulók teljesítményének értékelése is szerves része az erdei iskola programnak, akkor is, ha arra nem a helyszínen kerül sor. A tanórákon kiválóan alkalmazhatóak a program során tanultak az ismeretek rögzítésére, elmélyítésére.
Az erdei iskola mint alternatív tanulásszervezési forma számtalan olyan lehetőséget rejt, amit a hagyományos iskolai keretek között nem lehet megvalósítani. Bár sok időt és körültekintő tervezést igényel, a gyerekek számára olyan aktív tanulási folyamatot és személyiségfejlődési lehetőséget biztosít, ami az iskolai tantermi foglalkozásokkal nem helyettesíthető.