Sakksuli a megyeszékhelyen

A Szent György Lovag Sakk Klub sakksulit indít 7–10 éves gyerekek számára. A foglalkozásokra a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Líceumban kerül sor. Jelentkezni október 23-ig lehet. A kezdeményezés célja, hogy a gyerekekben felkeltse a kíváncsiságot és az érdeklődést a sakk iránt, fejlessze kognitív képességeiket és személyiségüket.

– Ez már egy régebbi dédelgetett álmom, amit most egy új köntösbe formálva szeretnék megvalósítani. Mintegy tíz évvel ezelőtt közel három évig oktattam sakkot, viszont az akkori körülmények, vagy inkább kontextus miatt, úgy döntöttem, hogy meghatározatlan időre felfüggesztem ezt az aktivitást. A tevékenység befejezése után meghúztam a vonalat és levontam a végső következtetéseket. A visszajelzések alapján a sakk szakkört sikeresnek értékeltem, de rájöttem pár olyan hiányosságra is, amit szükségesnek találtam pótolni. Már akkor eldöntöttem, hogy csak akkor fogok visszatérni a sakkoktatáshoz, hogyha olyan új perspektívában tudom megközelíteni, ami eltér minden eddigi sakk szakkörtől és a maga módján egyedi. Fontos kiemelni, hogy mi egy fejlődési folyamatban gondolkodunk és nem a hétről hétre való leckék elsajátításában és azok kiértékelésében – magyarázta László Zoltán, a Szent György Lovag Sakk Klub elnöke.

Egy csoportba nyolc gyerek kerül, és ha lesz rá igény, akkor külön kezdő és haladó csoportot is indítanak. Fontos tudni, hogy a sakksulihoz csatlakozni az év során nem lehet és jelentkezőktől függetlenül csak 1–1 csoportot indítanak.

– Egy oktató fog a gyerekekkel foglalkozni és a sakk ki lesz egészítve más kognitív fejlesztő módszerekkel is. Éppen ezért különbözünk más sakk szakköröktől, hogy olyan oktatást próbálunk adni a gyerekeknek, ami jóval meghaladja a sakkedzők kompetenciáját – emelte ki.

A sakk nem csak a logikus gondolkodást fejleszti, hanem egy sor más készséget is.

– A sakk nemcsak egy játék, hanem művészet, harc, sport vagy akár tudomány. Egy olyan interdiszciplináris terület, amely egyszerre fejleszt (divergens/konvergens gondolkodást, összpontosítást, összefüggések felismerését, problémamegoldást, emlékezetet, döntéshozatalt, elvont/logikus gondolkodást stb), illetve tanít és nevel (önuralom, következmények vállalása, fegyelmezett viselkedés, helyzetértékelés, kitartás, kudarcok elviselése, felelősségérzet, szabályok tiszteletben tartása stb). Másodsorban a gyerekek fejlődésében van egy úgynevezett szenzitív időszak, amikor bizonyos képességek a legerőteljesebben és leghatékonyabban fejleszthetők. Ezért jó, hogy minden szakaszban azt fejlesztjük, ami specifikus, hiszen a perióduson túl bizonyos „kapuk becsukódnak” és már nem érhető el ugyanakkora fejlődés. Az sem véletlen, hogy a sakksuli célközönsége a 7–10 éves gyerekek, mivel ennél a korosztálynál a szenzitív időszak a kogníció fejlesztése – fejtette ki.

László Zoltánt már óvodás korában érdekelték a logikai játékok, de a sakk volt, ami igazán megfogta.

– A családban megfigyelve a felnőttek mérkőzéseit, impliciten tanultam meg sakkozni, mielőtt még az első osztályt elkezdtem volna. Már kiskoromban érdekelt és foglalkoztatott, hogy mi miért működik úgy, ahogyan, ezért a sakk egy olyan kognitív örömérzetet adott, mintha a cukrászdába mentem volna. Folyamatosan csak játszani, tanulni és nyerni szerettem volna, olyan volt ez, mint egy agyi afrodiziákum – magyarázta.

A koronavírusjárvány előtt rendszeresen járt versenyekre, ez most kicsit visszaszorult, hiszen a sakksuli beindítására fekteti a hangsúlyt, viszont jövőtől szeretne újra bekapcsolódni a versenyzésbe.

– Tolsztoj azt mondta, hogy „sajnálok mindenkit, aki nem ismeri a sakkot”. Ezzel nagyon egyet tudok érteni, mivel evolúciós örökségünk a fejlődés, a játék és a harc. Zárógondolatként, fontosnak tartom kiemelni, hogy a sakksuli nemcsak gyerekek részére van. A sakk nagyon nagy népszerűségnek örvend a nyugdíjas korosztály körében, hiszen a „mentáltréning” programunkban mindkét csoportunk teljes létszámmal, hétről hétre fokozott érdeklődéssel működik. A „sakksuli és mentáltréning” fő célja, hogy a tevékenységeink által fejlesztjük a gyerekek kognitív képességeit és a személyiségüket, illetve az idősebb korosztály körében célunk meggátolni a mentális hanyatlást – összegezte.