Újra az élvonalban

A kovásznai Pătrânjel Viktória és az ozsdolai Földes Levente újra bebizonyította, hogy mesemondásban a legjobbak között a helyük. A Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Vetélkedő országos szakaszán első, illetve második helyen végeztek.

A Kőrösi Csoma Sándor Líceum harmadik osztályos tanulója, Pătrânjel Viktória mindennapjaiban a mese fontos szerepet játszik, óvodás korától jár mesemondó vetélkedőkre. Iskolásként négy alkalommal vett részt az országos mesemondó versenyen, ahol előkészítő osztályban a Napsugár külön díját hozta el, első osztályban dicséretben részesült, tavaly és idén első helyezést ért el.

A fejlődés tetten érhető és követhető, évről évre szívet és lelket simogató élményben részesíti a hallgatóságot az orbaiszéki kislány. Példát mutat bátorságból, szép ízes beszédből, kitartásból, minden alkalommal nagy átéléssel és lelkesedéssel mesél. Tanítója, Székely Márta szerint Viktória örömmel tanulja és adja elő a meséket.

A pedagógus elmondta, az osztályában sok tehetséges diák van, többen is részt vettek a mesemondó verseny körzeti szakaszán, és kitűnően teljesítettek, de csak a legjobb juthat tovább az országos szakaszra, így ők kimaradtak, de minden alkalmat, lehetőséget megragad, hogy diákjai megmutathassák tehetségüket. Nem a helyezést tartja fontosnak, bár versenyről lévén szó az sem mellékes, hanem a bejárt utat, s mindazt, amit a felkészülés, a plusz munka eredményez: a szókincs fejlődését, a kiállást, a lámpaláz leküzdését, a beszédkészség fejlesztését. A tanítványaival is megértetette, hogy minden, amit megtanulnak, a javukra válik.

– Nekem, pedagógusként az a feladatom, hogy becsületesen, a legjobb tudásom szerint készítsem fel a diákjaimat. Ha ez jó eredményt hoz, nagyon örvendünk, ha nem, akkor sem keseredünk el, mert a tudás nem vész el, megmarad nekik. Nem mindig a pillanatnyi siker a dicsőség, ha távlatokban gondolkodunk, idővel bebizonyosodik, hogy nem volt hiába a mi munkánk. Minden verseny előtt ezt hangsúlyozom, és elmagyarázom, hogy mi minden körülmények között győztesek vagyunk, mert mindig tanulunk valamit – tette hozzá.

Az ozsdolai Földes Levente negyedik alkalommal vett részt a vetélkedőn, előkészítő és harmadik osztályosként első díjjal, első osztályban és idén pedig második díjjal jutalmazta a zsűri. A vörös hajú, mosolygós székely legény rutinos mesemondó, nincs lámpaláza. A mese, a mesemondás már az élete része. Nagyon szereti olvasni, hallgatni a népmeséket.

– Még soha nem volt ilyen rendkívüli tehetséggel rendelkező diákom. Levente negyedikes, így ez volt az utolsó vetélkedő, amelyre én készítettem fel, de bízom benne, hogy lesz folytatás, erről már az ozsdolai magyartanárnővel is beszéltünk. A felkészülésben az elmúlt öt év tapasztalata sokat segített, számítottunk arra, hogy díjazott lesz, de soha nem úgy indulunk el a versenyre, hogy „győzni megyünk”. Meglátásom szerint már maga az a tény, hogy jelen lehetünk egy ilyen rangos vetélkedőn, ahol az országból a legjobb mesemondók gyűlnek össze, felér a sikerrel. Egy ilyen gála ünnep, felemelő élmény a részese lenni. Számomra élmény és öröm volt Leventével dolgozni – mondta Páll Mária tanítónő.