Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Zenei anyanyelvünk

Zenei anyanyelvünk Cseperedő

Voloncs Zselyke a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola előkészítő osztályos kisdiákja, aki a Háromszéki Népdalbarátok Vetélkedője megyei szakaszán korcsoportjában első helyen végzett és továbbjutott az újszentesi Őszirózsa Országos Népdalvetélkedőre. A népdalról, hagyományokról és a tervekről beszélgettünk a kisdiákkal és tanítójával, Szabó Katalinnal.

Voloncs Zselyke talpraesett, segítőkész, kiváló hangi adottságokkal rendelkező, szorgalmas, bátor lány – jellemezte tanítványát a pedagógus. Tehetségét már a körzeti fordulón is megmutatta, hiszen első díjasként jutott tovább a megyei szakaszra, ahol szintén első helyen végzett. A kislány a népdal szeretetét otthonról hozta, a vetélkedőre való felkészítésében sokat segített édesanyja, aki szintén nagyon szépen énekel. Bár kiváló adottsággal rendelkezik, mégsem számított arra, hogy a legjobb lesz korcsoportjában.
– Nagyon izgultam a díjkiosztón, és nagyon örvendtem, amikor kiderült, hogy első díjat kapok – mondta a kisdiák. A népdalokat az édesanyja választotta ki, sokat gyakorolt otthon és az iskolában is a tanító nénivel.
– Sok szempontot figyelembe véve kell gyakorolni, fontos, hogy ráérezzen a népdalra, a hangok kiejtése, a mássalhangzók hosszúsága is megfelelő legyen. A versenyen erre mind oda kell figyelni, hiszen évről évre erősebb a mezőny, sok jó hangú gyerek van a megyében – mondta Szabó Katalin. A pedagógus osztályában hagyománya van a népdalvetélkedőknek, minden évben jelen van diákjaival az országos megmérettetésen. Zselyke tehetségét már az előkészítő osztály elején felfedezte, a tanintézmény zenetanárai is felfigyeltek a kislány kiváló énekhangjára, több iskolai és városi szintű rendezvényre is meghívták. A diáklány az iskolában néptáncórára is jár, ahol szintén találkozik a népdalokkal, a népi gyerekjátékokkal, és ebből építkezik.
– Zselyke imád énekelni. A szabad tevékenységek alatt is, miközben rajzol, fest vagy ragaszt, gyakran fakad dalra. Ilyenkor az osztály elcsendesedik és hallgatják a csodálatos dallamokat. Tehetség, képesség, adottság és kitartás együtt van, az előadói bátorságát kell még fejleszteni, lehetőséget teremteni számára a fellépésre, a tapasztalatszerzésre – mondta a tanító.
Szabó Katalin szerint szükség van ilyen jellegű megmérettetésekre, melyeket azzal a céllal hívtak életre, hogy a gyerekekkel megismertesse a páratlan népdalkincsünket, néphagyományainkat. A népdal egyfajta önkifejezési eszköz, mely által kifejezésre juttathatjuk örömünket, bánatunkat és azokat az érzéseket, melyeket szóban talán ki sem tudnánk fejezni.
– Vannak gyerekek, akik szeretik megmutatni tudásukat, tehetségüket és ebben szüleik is támogatják őket. De vannak olyan kiváló adottságokkal rendelkező diákok is, akik stresszesebbek, és nem akarnak megméretkezni. Ezt minden esetben tiszteletben kell tartani, nem szabad erőltetni őket. Viszont, aki szeret szerepelni, azt támogatni kell, fel kell készíteni és meg kell tenni mindent, hogy elindulhasson ezen az úton. Másokat más útra kell terelni, abban erősíteni őket, amiben jók, amit szeretettel, odaadással végeznek. Nekünk, pedagógusoknak a feladatunk, hogy felismerjük a diákokban, hogy mi felé aspirálnak, és abban támogassuk őket – vélekedett Szabó Katalin tanítónő.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás