Igen drága vacsora volt a bitcoinnal fizetett pizza – Sebestyén Géza kriptosztorijai az MCC műhelyében
Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek, nincs se fény-, se árny...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„A történelem előtti időkben már érdekelte az embereket más, náluk sikeresebb emberek élete” – mondta a CNN-nek Frank McAndrew, a galesburgi Knox College pszichológiaprofesszora. A társas viselkedést kutató McAndrew szerint az ősemberek idejében is fontos volt tudni, kivel mi történik a közösségben: „Ki kivel fekszik le? Kinek van hatalma? Ki tud hozzáférni az erőforrásokhoz? Ha ezekkel valaki nem volt tisztában, az nem tudott igazán boldogulni.”
A pletyka szónak ugyan negatív kicsengése van, a mindennapi pletykák azonban általában ártalmatlan, sőt unalmas eseményekről szólnak, de ezeknek is megvan a maguk funkciója. A kutatók definíciója szerint a pletykálás olyan emberekről való beszélgetés, akik nincsenek jelen, és olyan információk megosztása, amelyek széles körben nem ismertek.
A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint egy ember átlagosan 52 percet tölt pletykálással, de ennek nagy része ártalmatlan – csak 15 százaléka tartalmaz negatív ítéletet. Az esetek többségében olyan általános dolgokról pletykálnak az emberek, mint hogy valakinek „sokáig bent kellett maradnia a munkahelyén” vagy „kórházba kellett mennie”. Az ilyen információk megosztása segít közösséget építeni, barátokat szerezni, és a társasági élethez alapvető fontosságú hírekhez hozzájutni – mondta Megan Robbins, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa, aki szerint még az ítéletet hordozó pletykák is segítenek bizalmat építeni egy kapcsolatban.
A pletykálásnak ráadásul nincs neme, társadalmi osztálya és végzettsége sem, a kutatás adatai szerint ugyanis korántsem csak az iskolázatlan nők töltik az idejüket üres fecsegéssel. „A kutatásunk megdöntött minden sztereotípiát. Társas lényként muszáj beszélnünk más emberekről. Nem elkülönítve élünk, és néha olyanokról is beszélni kell, akik az adott pillanatban nincsenek jelen” – mondta Robbins.
A kutatók szerint a pletykáknak olyan funkciója is lehet, hogy a segítségükkel fel lehet deríteni az íratlan szabályokat. Egy új munkahelyen például a pletykák alapján lehet tájékozódni az új munkatársakról (természetesen a megfelelő kritikai szemlélettel), vagy arról, hogy az adott munkahelyi kultúrában mennyire elfogadott hosszú szabadságra menni.
Az idősek körében a kapcsolattartás és a magányosság elleni küzdelem egyik fegyvere is lehet a pletykálás. Náluk azt is megfigyelték a kutatók, hogy kevésbé hajlamosak a rosszindulatú pletykákra, legalábbis még az ilyennek tűnő megszólalások mögött is feltűnik a törődés – ha például valakit gúnynéven illetnek, akkor is érdeklődnek afelől, hogy vajon mi lehet vele.
(Qubit.hu)