Éles különbség van a vallásos hitben Nyugat-Európa és Kelet-Európa között

Egyértelmű földrajzi megosztottsággal rendelkezik Európa a vallásos hit tekintetében. A washingtoni Pew Research Center felmérése szerint a nyugat-európaiak kevésbé hisznek a keresztény Istenben, mint a kelet-közép európai emberek.

Örményország (79%) és Grúzia (72%) vezeti azon országok listáját, amelynek felnőtt lakossága teljes bizonyossággal hisz Istenben, míg Franciaországban (11%), Svájcban (11%) és Németországban (10%) a legkevésbé biztosak Isten létezésében. A 2011-es népszámlálás adatai szerint az örmények nagy többsége (95%-a) tagja az első században alapított örmény apostoli egyháznak. Az egyház i. u. 301-ben a kereszténység első ága lett, amely államvallássá vált.

Percentage who say they believe in God with absolute certainty:

🇦🇲 Armenia: 79%
🇬🇪 Georgia: 73
🇧🇦 Bosnia: 66

🇵🇱 Poland: 45
🇵🇹 Portugal: 44
🇸🇰 Slovakia: 37

🇨🇭 Switzerland: 11
🇫🇷 France: 11
🇩🇪 Germany: 10https://t.co/m1i1RipjMu pic.twitter.com/2Sxootno7a

— Pew Research Center (@pewresearch) 2019. február 18.

Több kelet- és közép-európai országban, úgymint Románia (64%), Görögország (59%) vagy Horvátország (57%) a válaszadók nagy arányban fejezték ki teljes bizonyosságukat Isten létezése felől. Ez alól kivételt képez Magyarország (26%), Észtország (14%) és Csehország (13%), ahol a válaszadók kevesebb mint harmada állította azt, hogy teljesen biztos Isten létezésében.

Hasonló tendencia mutatkozik a megkérdezett nyugat-európai felnőttek körében is: a megkérdezettek szintén kevesebb mint kétharmada mondta azt, hogy hisz Istenben. Azokban az államokban, ahol a népesség nagy része nem tartozik egyetlen valláshoz sem, pl. Hollandia, Belgium és Svédország, az istenfélők aránya még kisebb: a felnőttek kevesebb mint fele hisz Istenben.

Számos válaszadó ezekben a nyugat-európai országokban gyerekkorában hagyta ott a hitét. Például Belgiumban 55%-a a megkérdezetteknek vallja jelenleg is kereszténynek magát, szemben azzal, hogy 83%-ukat keresztényként neveltek fel. Ezzel szemben Ukrajnában a felnőttek 93%-a mondta azt, hogy jelenleg keresztények, míg 81%-uk úgy nyilatkozott, hogy kereszténynek nevelkedtek.

A nyugati felnőttek többsége azt mondja, hogy „fokozatosan hagyták el a vallást”, bár sokan azt is állították, hogy a vallással való kapcsolatuk elhalványult az egyház homoszexualitással vagy az abortusszal kapcsolatos nézetei miatt.

A vizsgált nyugat-európai országok közül Portugáliában még viszonylag magas a hívők aránya, a megkérdezettek közül 10-ből 3-an (44%) mondták azt, hogy teljesen biztosak abban, hogy Isten létezik.

A kontinensen az európaiak többnyire azt gondolják, hogy az egyházat és az államot szét kell választani. Ez a nézet azonban elterjedtebb Nyugat-Európában, míg több Közép- és Kelet-Európa országai megosztottabbak a kérdésben. Például a romániaiak 46%-a vélte úgy, hogy kormánynak előre kell mozdítania a vallásos hitet és értékeket.

A Pew kutatása szerint ugyanakkor Görögországban, Boszniában, Örményországban, Grúziában és Romániában a felnőttek több mint fele azt mondta, hogy a vallás nagyon fontos az életükben, míg Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban 10 felnőtt közül körülbelül 1 hangsúlyozta a vallás fontosságát

A legtöbb állampolgár, aki nyíltan kijelentette, hogy nem hisz Istenben Csehországban (66%), Svédországban (60%), Belgiumban (54%) és Hollandiában (53%) volt.

Ezek a különbségek a Pew Research Center által 2015 és 2017 között végzett felmérések sorozatából derültek ki, amelyben közel 56 000 felnőttet (18 éves és idősebb) 34 európai országban kérdeztek meg.