Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Érdekfeszítő barangolás szubkultúrákban

Érdekfeszítő barangolás szubkultúrákban Életmód

2017 októberében regisztráltam a Facebook közösségi oldalon, életemben először hamis adatokat, képeket, információkat használtam. A célom az volt, hogy egy 17 éves, önmagát emo-nak valló fiú bőrébe bújjak. Mindig érdekelt ez a szubkultúra, hogy milyen pilléreken alapszik ennek működése, képviselői hogyan viselkednek hasonló elveket valló társaik körében.

A Wikipédia meghatározása szerint az emo eredetileg a hardcore punk zene egyik ága, bár a szót kezdetektől fogva számos különböző jelentéssel alkalmazzák, amelyek között az egyetlen hasonlóság maga az eredet. A kétezres évek elején egyre jobban elterjedt az ifjúság körében. Az erős smink, feltűnő, színes hajviselet, piercingek, fekete, illetve nagyon színes ruhák, smink kombinációja feltűnést keltett, így az emberek felfigyeltek ezekre a fiatalokra. Kíváncsi voltam, hogy a társadalom mennyire különíti el, közösíti ki ezeket a személyeket, milyen elveket vallanak, ez a – 2017-re már egyáltalán nem felkapott – divathóbort milyen mély érzelmi alapokra épülhet. Így alkottam meg Kelemen Kelky Kelemen karakterét.

Nem volt nehéz profilképet találnom, hiszen az interneten rengeteg ilyen kép kering még a Hi5-os időszakból. Ezek a fiúk nagyon hasonlítanak egymásra. Félhosszú, gyakran festett hajukat a szemükbe vasalva hordják, testékszerek díszítik arcukat, a sápadtra sminkelt bőr, feketével kontúrozott tekintet jellemző rájuk. Egy (önmagát természetesen idősebbnek valló) 17 éves, testképzavaros, biszexuális fiú bőrébe kellett bújnom. Az alapkoncepció az volt, hogy egy olyan profilt hozzak létre, ahol aktívan posztolok az általam képviselt stílus jegyeivel, jellegzetességeivel.

Világfájdalom, öncsonkítás

Avatarom érdeklődési köre a következő kulcsszavakra módosult: emo, dark, goth, világfájdalom, anime, biszexualitás, emo divat, közhelyes idézetek, öncsonkítás kultiválása, punkzene, death metal, testmódosítás, piercingek, tetoválások, smink, BDSM szexuális kapcsolatok, mazochizmus. Felmerülhet a kérdés, hogy egy húszéves bölcsészhallgató miként tudja beleélni magát ebbe a szerepbe. Nos, nehezen, viszont erre vannak a Facebook-csoportok: nem tétováztam, első adandó alkalommal számos ilyen közösséghez csatlakoztam. Mindezek mellett „kedvelni kezdtem” olyan oldalakat, amelyeket valószínűleg soha nem követnék önszántamból.

Igyekeztem aktív felhasználója lenni a közösségi oldalnak, ezért próbáltam minél gyakrabban minél többet posztolni, felvenni a kapcsolatot más felhasználókkal. Leginkább az lepett meg, hogy tulajdonképpen kislányok és kisfiúk posztolják az ehhez hasonló tartalmakat, azaz általános iskolások, elsős gimnazisták alkotják ezeket a közösségeket. Olyan csoportokról beszélünk, ahová bármikor bárki beléphet.

A legtöbb jelentkezésem rövid teszttel indult: miért akarok csatlakozni a csoporthoz, hány éves vagyok, mióta folytatom az emo/ BDSM életmódot. A hazugság nem kegyes dolog, viszont roppant hasznos lehet. Pár másodperc alatt ötévnyi depresszív emo magatartást, fájdalmat generáltam magamnak kis BDSM-függőséggel fűszerezve.

Senki sem tudhatta a titkom, hogy ez valójában nem én vagyok. És éppen az ijesztő, hogy ezek a gyerekek nem tudhatják, ki hazudik, és ki nem. Ahogyan azt a posztokban is olvashattam, sérült, bántalmazott, zaklatott érzésvilágú fiatalokról van szó. Kiszolgáltatottá váltak a való életben, az iskolában, a csoportokban meg kiteljesedhetnek, empátiát tapasztalhatnak. Ahogyan én tudtam csatlakozni pár könnyed füllentéssel, meg egy kamu profillal a közösséghez, úgy bárki tud. Jó és rossz emberek egyaránt.

Minden közösségben legalább 1-2 olyan posztot láttam, hogy „like, ha biszexuális vagy”, vagy „reagálj xy szimbólummal, ha meleg, hetero, kíváncsi” stb. vagy. A nőies, férfias vonások összemosódnak, és ez kihat a nemi aktivitásra is.

A legmegrázóbb élmény

Az emo tulajdonságok mellett nem feledkezhettem meg karakterem úgynevezett BDSM beállítottságáról sem, csatlakoztam hát ilyen csoportokhoz is. Itt nagymértékben más a közösségi szellem, az átlagéletkor jelentősen magasabb. Ezzel a szereppel jóval nehezebb volt azonosulni, mint az emo beütéssel, hiszen szomorú, elveszett tinédzser már magam is voltam, szexuális értelemben vett mazochista még soha.

Ezek a csoportok gyakran társkeresőként is funkcionálnak, bár el kell vonatkoztatnunk a megszokott partnerkeresési módozatoktól. Sok olyan fotót találtam, amelyek feszegették a tűrőképességem határait: vér, kötelek, állatias szexualitás. A legmegrázóbb élményt mégsem a rengeteg megkötözött nő vagy a vér látványa jelentette számomra, hanem az a poszt, amelyben egy 50 év körüli férfi segítséget kért a csoport tagjaitól, mert 16 éves kislánya az életformájával kapcsolatos videókat, fotókat látott a telefonján. Az édesapa jogosan aggódik, hiszen állítása szerint ezzel lerombolódott mindaz, amire nevelte a lányát éveken át: hogy a nőket tisztelni és szeretni kell. A kommentelők között akadt pár szülő, aki megosztotta ugyanilyen jellegű tapasztalatait, hogy miként kezelték az ilyen helyzeteket. Egy nő például már kisebb korukban tisztázta a lányaival, hogy ő szubmisszív beállítottságú. Állítása szerint nem akarja őket erre nevelni, viszont titkolózni sem akar…

Összességében érdekes volt más szemszögekből felfedezni a Facebook-ot. „Átélhettem”, milyen egy adott szinten kiközösített lenni. Lehetséges, hogy a későbbiekben egy nagyobb lélegzetvételű, jóval pontosabb kutatást végzek majd hasonló módszerekkel a témában, viszont addig is Kelemen Kelky Kelemen, a 17 éves, önmagát emo-nak valló, biszexuális, BDSM-kedvelő fiú elhagyja a közösségi médiát.

Kémenes Anna Boróka (A szerző kézdivásárhelyi, jelenleg a budapesti ELTE kommunikáció és médiatudomány alapszakának elsőéves hallgatója.)

Mi az a BDSM?

Bondage & discipline (B&D), Domination & submission (D&S), Sadism and masochism (S&M) szavakból képzett rövidítés, angol eredetű. Olyan típusú szexuális beállítottság, ahol a dominancia-alávetettség, szadizmus-mazochizmus alapfogalmak érvényesülnek.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. november 8., 8:07
    ÉRTÉKELÉS: 12

    Ejjnye ,ejjnye Boroka! Csak vigyazz,hogy kutatsz az ilyen dolgok utan,csak ovatosan, mert aki sokaig kutat az ordog utan az elobb-utobb meg is talalja azt. Es ha nem te talalod meg ot, akkor majd o talal meg teged.

  • User
    Dátum: 2017. november 9., 7:24
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Vannak még Emosok? Azt hittem ez az irányzat már kipusztult 2012-ig. El tűnt mint a HI5, myspace, iwiw stb. Szóval kár erőltetni. Ami pedig a BDSM-et illető, legfeljebb a jéghegy csúcsát ha látta facebookon. Ha mindenképp nagy le leplezést akart, miért nem írt inkább arról, hogy átlagos lány facebook profilra naponta hány bejölélés érkezik, hány 50+ éves pasi (kik feleségeikkel pózolnak profil képen) írnak rá, hogy mennyire MEG…….., és hasonlók. Az sokkal közelebb van hozzánk, mint ez a Háromszéken még csak fel sem parázslott emos szubkultúra.

    • User
      Dátum: 2017. november 9., 19:46
      ÉRTÉKELÉS: 1

      A Facebookon még a BDSM-jéghegy csúcsát sem nagyon láthatta, esetleg csak néhány „jégszilánkot”, azt is olvadozóban. A BDSM egy külön világ, szinte azt lehetne mondani, hogy zárt világ, amit az átlagember – az ő szóhasználatukkal élve „vanília” – nem ismer, vagy csak felszínesen ismerhet – és nem is ért. Sőt, megbotránkoztatónak, akár ijesztőnek, félelmetesnek is tarthatja. A BDSM nem a Facebookra való. Követőinek vannak saját közösségi oldalai, ahol ismerkednek, beszélgetnek, rendezvényeket, találkozókat szerveznek, stb. Kénytelenek rejtve tartani beállítottságukat, vágyaikat, mert a társadalom szemében aberrációnak számítana. A társadalom pedig minden „aberrációt” büntet.
      A cikk végén található BDSM-meghatározás szinte semmit sem mond el róla, a BDSM ennél jóval több. A partner iránti maximális bizalomra és odaadásra épülő kapcsolat az alapja, enélkül nem működik. Akiknek szerencséje van és megélhetik, azoknak életforma. Akik nem, azok maradnak a kínzó vágyaikkal.

  • User
    Dátum: 2017. november 9., 19:18
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Elhiszem, hogy a BDSM egy külön világ, de ha szeretkezés előtt előbb meg kell kötözni a nőt, estleg jól el is náspágolni ostorral, utána meg lepisilni – akkor valahogy már nem is kínoz ez a vágy.

    • User
      Dátum: 2017. november 9., 23:49
      ÉRTÉKELÉS: 2

      Nem kell feltétlenül megkötözni a nőt, de érdemes! Habár a BDSM nagy öregjei azt tartják, hogy úgy az igazi, ha meg sem kell kötözni.

    • User
      Dátum: 2017. november 12., 18:55
      ÉRTÉKELÉS: -2

      Az ostorral való „elnáspágolás” nem annyira vészes, mint amilyennek látszik: inkább csak szimbolikus. Az erre a célra készült ostorok nem félelmetes középkori kínzóeszközök, hanem inkább játékok: báránybőrből vagy más puha anyagokból készülnek, nem okoznak sérülést, sem elviselhetetlen fájdalmat. Játék az egész. A lepisilés, egyáltalán a pisiszex megint külön kategóriája a BDSM-nek. Van, aki élvezi, ha lepisilik, vagy akár megpisiltetik szex közben. A felek közös megegyezésén alapul, mint minden a BDSM-ben. Senkit nem lehet és nem is szabad kényszeríteni, hogy olyasmit viseljen el, amit nem szeret. Aki kiakad tőle, vagy undorítónak találja, az amúgy sem csinálja.

  • User
    Dátum: 2017. november 10., 8:55
    ÉRTÉKELÉS: 10

    Jo kis kommentek es jo megitelesek. Csak egy hiba van bennuk. Az,hogy senki nem latja a valosagot ami a BDSM oldalak alatt (a kulisszak mogott)relylik. Azok akik toborozzak ezekre az oldalakra a fiatalokat (aldozatokat),azok masok perverzioibol rengeteg sok penzt csinalnak. Es van koztuk politikus,biro,rendor,cegvezeto,bankar stb. A Bdsm az egyen teljes megalazasara alapszik.De Sade marki regenyei emellett gyerekolvasmanyok ami ma tortenik az ilyen oldalakon. es egyesek nagyon sok penzt keresnek azzal,hogy masokat lealazhatnak a mocsok legaljaig. Nem beszelve arrol,hogy milyen veszelyes es milyen megalazo.Mert perverzio ide vagy oda,aki ilyenre vetemedik azt mindennek lehet nevezni csak embernek nem! Es azokat sem akik ezeket az oldalakat mukodtetik! Ez az egyik oldala. A masik oldala, a beteg agyu gazdagok akik barmennyit kepesek fizetni az ilyen buta agyu suhancoknak,hogy rajtuk eljek ki beteges perverz vagyaikat, mert ok csak ugy erzik jol magykat ha masokat megalazhatnak. Es ezert fizetnek is. Es ez az egesz egy jol megszervezett halozaton mukodik amiben rengeteg penz van!

    • User
      Dátum: 2017. november 10., 23:37
      ÉRTÉKELÉS: 1

      Van igazság abban, amit ír, tisztelt hozzászóló – de nem tudok minden állításával egyetérteni. Például azzal, hogy a BDSM az egyén teljes megalázására törekszik. Ez így pontatlan fogalmazás, inkább mondjuk úgy, hogy vannak egyének, akik mások megalázása által éreznek örömet vagy valamiféle – nem feltétlenül szexuális – kielégülést. De ennek rendszerint semmi köze a BDSM-hez. Gondoljunk csak a basáskodó főnökökre meg hasonlókra. Alacsony önértékelésű, önbizalomhiányos emberek próbálják ilyen módon kompenzálni kisebbrendűségi érzéseiket. De egy BDSM jellegű kapcsolatban csak azt az egyént lehet megalázni, aki igényli is ezt a fajta – kifejezetten szexuális töltetű – megalázást, hiszen ez által elégül ki. Egy domináns beállítottságú embert, legyen nő vagy férfi, nem lehet szexuálisan megalázni, mert egyszerűen nem „vevő” rá. A szubmisszívekkel természetesen más a helyzet, de ez az ő dolguk, nekik így jó.
      A BDSM-jelenség különben is sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt a kívülállók látják, itt semmi sem fekete vagy fehér. A szürkének rengeteg árnyalata van…
      Az pedig, hogy ki hogyan keresi a pénzt, az egészen addig az ő magánügye, amíg a törvényesség keretei között működik. Hogy BDSM-oldalak „toboroznak” volna fiatalokat, nem tudom. Az általam ismertek biztosan nem. Még csak kiskorú sem regisztrálhat, persze kiadhatja magát 18 év felettinek, mert ezt nem lehet ellenőrizni.
      Tény: a BDSM nem való kiskorúaknak. Fizikailag, lelkileg és mentálisan is érett, kifejezetten intelligens emberek játéka, sőt, életformája lehet csak. Erőszakos, durva embereknek, hülyéknek, idiótáknak nem való.

  • User
    Dátum: 2017. november 10., 20:16
    ÉRTÉKELÉS: 1

    „Székely hírmondóban” ilyen beteg cikkek? A csapból is ez folyik. „nagyon” érdekes.
    Azért, mert valaki kézdivásárhelyi, már közlik? Legközelebb a gender szak jön? – vagy a saját kikötözős élmények?

    Média – és kommunikációszak? Itt Budapesten ezt már „büfészaknak” sem hívják, joggal, diplomába se nagyon veszik. Kb mint az „esztétika” szak.

    Kitaszítottság? Ellenséges környezet? Adok egy tippet. Foglalkozz a magyarság Kárpát-medencei sorsával! Lesz téma! Itt mindjárt az ukrán nyelvtörvény, ha már otthon nem szúrta ki a szemed az állami magyargyűlölet.
    Talán több figyelmet érdemel, mint a kikötözős játékok meg az állatszexes videók.
    Ugyanezt üzenem, sőt, elsősorban üzenem a szerkesztőségnek, mert ők döntik el, mit kapnak fel a sok-sokmindenből, ami a világban történik…

    • User
      Dátum: 2017. november 12., 19:19
      ÉRTÉKELÉS: 1

      Megértem a felháborodását, de ez a jelenség, ez az EMO-s izé, ha nem is ütötte fel a fejét Székelyföldön, attól még létezik – ha nem is nálunk – és megtörténhet, hogy vannak olyanok, akik pontosan erről akarnak olvasni. Van egy javaslatom: ha hiányolja, hát írjon ön egypár cikket a Kárpát-medencei magyarság sorsáról, természetesen olyasmiről írjon, amit mások még nem írtak meg.

      • User
        Dátum: 2017. november 13., 3:52
        ÉRTÉKELÉS: -1

        Kérem, tartsa meg javaslatait személyemet illetően! Emellett irományom nem magamról szól, és nem is fog.
        Irományom utolsó két sora döntő fontosságú, hogy a média mit jelenít meg , jelen esetben egy magát „Székely Hírmondónak” nevező lap. A média hat, formál, dönt, választ, nem csak „tájékoztat”.

        Leszögezem, hogy a neoliberalizmus értékrelativizmusa mindent értéket tönkretesz, aminek szellemében Ön is nyilatkozik: „valakinek tetszik”: ez bármiről elmondható, ez nem legitimál(hat) semmit. A minden és mindenki egyforma áldemokratikus dogma pusztító hatású.

        • User
          Dátum: 2017. november 13., 11:36
          ÉRTÉKELÉS: 6

          Tisztelt uram/hölgyem!
          A médiának az is a szerepe, hogy feltárjon és a tabukról szóljon, ne csak arról, ami kényelmes és a nyájas olvasót bologással tölti el. Attól, hogy nem beszélünk a különböző dolgokról (bisexualitás, homoszexualitás, BDSM stb) még létezik és nem söpörhetjük a szőnyeg alá, hiszen úgy csak csőlátókká válunk. Nagy valószínűséggel az Ön tágabb ismerősi körében is föllelhető valamelyik, csak hát nem tud róla, mert nem is akar róla tudni.
          Hasonló az eset az alkoholizmussa és a családon belüli erőszakkal is. Attól, hogy még nem beszélünk róla, a probléma megmarad. Szerintem igen is a médiának mindenről kell beszéljen, tabukat kell döntögessen, hanem nincs érelme a médiának.
          Nem mondom, hogy a Kárpát-medencei magyarság sorsa, vagy az ukrán nyelvtörvény nem fontos, félreértés ne essék, viszont egyébbről is kell beszélni, mert ez is ugyanúgy érint bennünket, létezik, van.. hasonló kisebbség, csak épp nem etnikai.

          • User
            Dátum: 2017. november 13., 16:00
            ÉRTÉKELÉS: 0

            Kértem, hogy ne személyeskedjék, ennek ellenére most már ismerőseimet is belevonva, undorító módon személyeskedik, prejudikál, ismeretlenül állításokat fogalmaz meg -többek között-. Mégis hogy képzeli? Felháborító és visszautasítom, kikérem magamnak a magam és a nevezettek körében. Ez faragatlanság.
            Ezzel ezt be is fejeztük, ilyen szinten nem szívesen kommunikálok.

        • User
          Dátum: 2017. november 13., 15:01
          ÉRTÉKELÉS: -1

          evtizedeken keresztul elzartak minden informaciot tolunk…..most nem tudjuk mit is kezdjunk veluk,igy negativ kritikakkal fogadjuk,no meg struccpolitikaval

  • User
    Dátum: 2017. november 13., 21:13
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Én mindenesetre örülök, hogy be teccett fejezni. Talán nem vette észre, de minimum két emberrel méltóztatott vitatkozni, ugyanannak nézve őket. Továbbá, ha észre méltóztatott volna venni: egyikünk sem személyeskedett. Sőt, egyikünk sem „prejudikált”! Végképpen nem fogalmaztam ismeretlenül állításokat, többek között sem. Méltóságod viszont megpróbált – sikertelenül – fogást keresni rajtunk, érvek híján háborog és méltatlankodik, játssza a sértődöttet, emellett sérteget, faragatlannak nevez, (irományából az sem derül ki, hogy melyikünket kettőnk közül). Mindezt a mocskolódást pedig kommunikációnak meri nevezni!