Csak a jéghegy csúcsát látjuk – a legtöbb bántalmazott nő nem tud segítséget kérni
A bántalmazók elszigetelik áldozataikat ismerőseiktől, manipulálják és zsarolják őke...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Popular Science listája szerint az amerikaiak több mint 28 százaléka tériszonyos, ami nem velünk született félelem, de nagyon hamar megtanuljuk. Már 9 hónapos gyerekeknél is megfigyelték, hogy elkerülik azokat a helyzeteket, amelyekben magasabb helyről kell lemászniuk. A tériszony nem egy rendellenes pszichés reakció, sokkal inkább a test egy figyelmeztető jelzése arra, hogy nem kéne nagyon magasról leesni, mert komoly bajunk lehet.
Ez a fóbia az evolúció során alakulhatott ki, hiszen az őseink számára életmentő lehetett.
A szkelerofóbia a betörőktől, bűnözőktől való félelmet takarja, az amerikaiak több mint negyede szenved tőle. Ez egyértelműen egy tanult fóbia, és rengeteg mindentől függ, hogy kiben mennyire erős: a nem, az életkor, az iskolázottság, a lakóhely vagy a korábbi tapasztalatok mind beleszólhatnak abba, hogy kiben alakul ki és mennyire. Egy bizonyos szintig, mint a legtöbb fóbia egyébként, ez is hasznos lehet, hiszen óvatosságra és elővigyázatosságra késztet.
Évente nagyjából 100 ezer ember hal meg kígyómarástól, de sokkal rosszabb is lehetne a helyzet, ha nem rettegnének ennyien a hüllőktől: ez a fóbia nagyjából mindannyiunkban benne van egy bizonyos szintig, hiszen a hüllők alapvetően fenyegetést jelentenek ránk, jobban, mint például a pókok. A saját érzékelésünk is ezt követi le: kutatások bizonyították, mennyire nagyon jók vagyunk abban, hogy egy kígyó mozgását még a szemünk sarkából is felismerjük.
Ez a szociális szorongás egyik formája, ha nem megy el egészen extrém mértékekig, alapvetően nincs vele gond, és nem gátol meg minket a mindennapi életünkben. A komolyabb szociális szorongás viszont 15 millió amerikait érint, akik pszichológusok és gyógyszerek segítségével próbálnak hatékonyabban funkcionálni a társas helyzetekben.
A klausztrofóbia is viszonylag elterjedt félelem. Minden ember egy őt körülvevő személyes buborékban él, ennek mérete határozhatja meg azt, hogy mennyire szorong a zárt helyeken: egy tanulmány szerint például azok, akiknek ez a személyes terük nagyobb, hajlamosak lehetnek a klausztrofóbiára. Bizonyos fokig életében mindenki tapasztal klausztrofóbiát, de a szorongás mértéke különböző lehet.
Az Egyesült Államokban minden percben 10 ember fullad meg, de a mélységtől való félelmünk valószínűleg nem ehhez a reális félelemhez köthető, sokkal inkább ahhoz, hogy tartunk az ismeretlentől.
Sokan tartanak a repüléstől is, hiszen ha több ezer méter magasan beüt a baj, akkor nem sok esélyünk van a túlélésre. Bár egy-egy repülőgép katasztrófában akár kétszáz ember is életét vesztheti, még mindig a repülés a legbiztonságosabb közlekedési mód.
A bohócoktól, életszerű babáktól és hasbeszélő bábuktól való félelem az úgynevezett uncanny valley, vagyis az ismeretlen völgy jelenségnek köszönhető: ez annyit takar, hogy tartunk minden olyan élettelen dologtól, ami túlságosan emberszerűnek jelenik meg. Ugyanez a jelenség fellelhető a mesterséges intelligencia és robotok témakörében is, ahol kimutatták, hogy azok a robotok, amelyek túlságosan hasonlítanak ránk, félelmet keltenek bennünk. Az emberek egy darabig pozitívan reagálnak az emberi jegyeket felvonultató élettelen dolgokra, aztán egy ponton a dolog átfordul, és tartani kezdünk tőlük.
(24.hu/Popular Science)