Igen drága vacsora volt a bitcoinnal fizetett pizza – Sebestyén Géza kriptosztorijai az MCC műhelyében
Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek, nincs se fény-, se árny...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A felmérést az INSCOP közvélemény-kutató intézet készítette a Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében működő kommunikációkutatási és társadalmi innovációs központtal partnerségben, a STRATEGIC Thinking Group megrendelésére.
A megkérdezettek 49,5 százaléka azt mondta, hogy a hatóságok által a koronavírus elleni vakcinával és az országos oltáskampánnyal kapcsolatban közölt információk hasznosak, de nem elégségesek, 32,6 százalék hasznosaknak és elégségeseknek tartja ezeket, 15,1 százalék szerint nem elégségesek, 2,8% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A felmérésben részt vevők 56,6 százaléka véli úgy jelenleg, hogy a hatóságok jól vagy nagyon jól előkészítették az oltási kampányt, 39,3 százalék szerint ezt rosszul vagy nagyon rosszul készítették elő, 4,1% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A román állampolgárok többsége (51,6%) bízik a Pfizer-BioNTech (USA-Németország) oltóanyagában, 44,1 százalék megbízik a Moderna (USA) vakcinájában, a megkérdezettek 38,5 százaléka mondta azt, hogy bízik az AstraZeneca (Nagy-Britannia-Svédország) oltásában, 17,8 százalék bízik meg a Kína által kifejlesztett és 17,7 százalék az oroszországi Sputnik oltóanyagban.
Az országos stratégiában megszabott oltási sorrenddel a válaszadók 85,5 százaléka ért egyet, 11,6 százalék nem ért egyet ezzel, 2,6 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A felmérés arra is rámutat, hogy a megkérdezettek 49,8 százaléka szerint valamennyi egyháznak támogatnia kellene az oltási kampányt, 46,3 százalék szerint nem kellene támogatnia, 4 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A katonaságnak az oltási kampányba való bevonását a válaszadók 65,9 százaléka jó ötletnek, 30,1 százaléka rossz vagy nagyon rossz ötletnek tartja, 4 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Amennyiben a COVID-19 szezonálissá válik, és évente szükség lenne az oltásra, mint az influenza esetében, a megkérdezettek 57,6 százaléka adatná be évente a vakcinát, 37,2 százalék nem oltatná be magát, 5,2 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A felmérés szerint a válaszadók 75,5 százaléka soha nem kapott tájékoztatást család- vagy szakorvosától az oltásokkal kapcsolatban, 12,3 százaléka több alkalommal is kapott erre vonatkozó ajánlásokat, 11,6 százalék egyszer, 0,4 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A román állampolgárok több mint fele (53 százalék) bízik a kórházakon kívül kialakított oltópontokban, beleértve a mobil oltópontokat is, 45,3 százalék nem bízik ezekben, 1,8 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint ugyanakkor a válaszadók 73,2 százalékának jó véleménye van az európai uniós viszonylatban egységesen lebonyolított vakcinabeszerzésről, 22,5 százalék rossz véleménnyel van erről, 4,3 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A felmérés január 13-a és február 3-a között készült 1200 személy megkérdezésével, a hibahatár 2,8%.
(Agerpres)