Felmérés: a városon élő romániaiak többsége boldog és elégedett

Románia lakosságának 30 százaléka boldog, 49 százaléka elégedett és 21 százaléka boldogtalan. Ez derül ki az IPSOS közvélemény-kutató intézet 2018 októberében végzett felméréséből, amely 800 fős, városon élő, húsz és ötven év közötti személyekből álló mintacsoporton készült. A válaszadóknak nulla és tízes közötti skálán kellett megjelölniük boldogságuk fokát, a nulla a „nagyon boldogtalant”, a tízes a „nagyon boldogot” jelölte.

A mintacsoport 30 százaléka nagyon boldognak,illetve boldognak mondta magát, a skálán a tízes, illetve a kilences fokozatot jelölte meg. A 30 százalék legnagyobb része 50-200 ezer lakosú városokban él, házas és gyermeke(i) van(nak), személyes, illetve családi jövedelmük meghaladja az átlagos szintet.

Életüket a derűlátás jellemzi, önzetlenek, társaságkedvelők, barátságosak, sokat nevetnek. Számukra a család a legfontosabb, a karrier csupán másodlagos – de azért mégsem elhanyagolható. Naponta részt vesznek a családi életben, a gyermeknevelésben, a gyermekekkel sokat foglalkoznak, hétvégeken nagy ebédeket rendeznek, a nyári időszakban sok időt töltenek családostól a szabadban.

A magukat nagyon boldognak valló személyek szoros kapcsolatban állnak élettársukkal, rendszeresen megajándékozzák őt. Az önmagukat boldognak tartók sok időt szánnak magukra: továbbképző tanfolyamokat végeznek, a „boldog nők” havonta legalább egyszer kozmetikushoz, fodrászhoz járnak, a „boldog” személyek gyakran járnak színházba, a hétvégeken wellnessbe járnak, viszonylag sűrűn frissítik fel ruhatárukat, egyszóval urai saját életüknek.

A családi életen kívül kedvelik a függetlenséget, bíznak a saját erejükben, igyekeznek úrrá lenni a problémákon, gyakorlatiasok, nem félnek a változásoktól, sőt állandóan keresik az újat. A magukat boldognak mondó személyek igen aktívak, mozgékonyak, így például sokat utaznak, mind az országban, mind pedig külföldön. Szeszes italokat viszonylag ritkán, inkább csak alkalmakkor fogyasztanak, nagy részük nem dohányzik.

A mintacsoport tagjainak csaknem a fele, 49 százaléka „elégedettnek” mondta magát, a boldogság tízes skáláján a hetes és a nyolcas számot jelölte meg. Az ebbe a csoportba tartozó személyek nem foglalkoznak túlságosan sokat gyermekük nevelésével. A városba is csak ritkán mennek ki barátaikkal vagy partnerükkel, élettársukkal. Hetenként legalább egyszer bevásárolnak a családnak, de ruhát csak ritkán vásárolnak. Nemigen sportolnak, kozmetikushoz, fodrászhoz sem járnak és az utazásról is nagyrészt lemondtak, külföldre is csak keveset járnak.

A mintacsoport tagjainak húsz százaléka boldogtalannak vallja magát. Ők többnyire a nagyobb városokban élnek, nem házasok, élettársuk és gyermekeik sincsenek. A magukat boldogtalannak érző személyek jelentős része a diákok, a munkanélküliek vagy az állandó munkaprogrammal nem rendelkező, részidőben dolgozó, valamint a kisjövedelműek közül kerül ki. A boldogtalanok nagyrészt pesszimisták, keveset nevetnek, viszont sokat sírnak.

Érdekes módon a magukat boldognak, elégedettnek vagy boldogtalannak érző személyek között nagyjából ugyanannyi nő van, mint férfi, és mindez független az életkortól is, ezekben a kategóriákban szinte ugyanannyi a fiatal, mint a középkorú vagy az idős.

A felmérés szerint a megkérdezettek 46 százalékát a család teszi boldoggá, és csupán 12 százalék boldog attól, hogy gyermeke van. A barátok a mintacsoport tagjainak alig 9 százalékát teszik boldoggá. A család elsősorban a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élőket, gyermekkel rendelkező személyeket teszi boldoggá, anyagi szempontból pedig általában a legalább közepes jövedelemre számító emberek vallják azt, hogy boldogságuk legfőbb forrása a család.

A család fontossága egyenes arányban áll a boldogság érzetével. A boldogtalanok közül 33 százalék, az elégedettek közül 45 százalék, a boldogok közül pedig 55 százalék tekinti boldogsága forrásának a családot. A gyermekek elsősorban a nőket, a 40 és 50 év közötti házas embereket teszik boldoggá. A barátokat főleg a 20 és 29 év közötti fiatalok értékelik, a diákok, a család nélküli, illetve a gyermekkel rendelkező személyek értékelik.

Az állás, a munkahely csupán a megkérdezettek 9 százalékát teszi boldoggá, ugyanennyien boldogok azért, mert jó egészségnek örvendenek. A pénz, a jó anyagi helyzet 8 százalékot boldogít, a mintacsoport tagjainak 6 százaléka szerint a boldogságot a szabadidő, az utazások jelentik, 5 százaléka pedig az élet apróbb örömeiben leli meg boldogságát.

A férfiakat elsősorban a pénz, a pénzügyi függetlenség, a jó anyagi helyzet teszi boldoggá, miközben a nők a boldogságot az utazásban, a szerelemben, illetve az élet apróbb örömeiben vélik felfedezni. A férfiak 3 százaléka partnere, élettársa miatt érzi magát boldognak, a nők esetében viszont 8 százalék állította azt, hogy házastársa teszi őt boldoggá.

(Maszol)