A szenvedélybetegség nem tabu: jobb felkészülni az ünnepi időszakra
Az ünnepek felerősítik az érzelmeket: míg egyesek számára a lelki feltöltődést, megh...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
– Néhány hét múlva véget ér a nyár, ezzel együtt az napsugárzás mértéke is csökken némileg. Milyen bőrbetegségeket vagy elváltozásokat okozhat a napfény?
– Léteznek fényérzékenységi reakciók, allergia típusú reakciók, viszont vannak betegségek, amelyekre jótékonyan is hathat. Ilyen a pattanásos megbetegedés, ami az UV-sugárzás fertőtlenítő hatásával általában enyhül, de a pikkelysömörre is jó hatással van. Gyakori megbetegedés, amivel fordulnak nyáron hozzánk, az a pityriasis, vagyis egy gombás fertőzés, amelyet az izzadékonyság, a meleg vált ki. Ezek a barnás-pirosas-fehéres foltok napozás során jelennek meg.
– Az erős napfény hogyan hat az anyajegyeinkre?
– Nem egy évi vagy egy nyári napsugárzás fog az anyajegyünkön rontani, esetleg megváltoztatni azt, hanem lényegében egy életen keresztül kapott napsugárzás. Azonkívül trauma is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy anyajegy átváltozzon. Nincs konkrét adat, hogy mennyi sugárzást kell érje, vagy hányszor kell sérüljön az anyajegy ahhoz, hogy elváltozzon. Ami nagyon fontos, az az első hét év, mert gyerekkorban nagyon kell vigyázni, óvni a kicsiket a leégéstől. Alapvetően az első hat hónapban nem is ajánlott a csecsemőket napsugárzásnak kitenni.
– Különbséget teszünk közönséges, atípusos anyajegy és a melanoma között. Mi a jelentésük?
– A jó anyajegy szerkezetileg és színben is homogén, egyenletesen elosztott, szabályos keretrendszerű. Az atípusos anyajegyen legtöbb esetben szabad szemmel is látszik, hogy a szélei nem szabályosak, általában színben is összetettebb. Én az atípusosat úgy szoktam körbeírni, mint egy kerítés, egy elválasztó fal a jó és a rossz között. Ezért is kell ezeket folyamatosan ellenőrizzük, mert nem biztos, hogy rákká alakul, de a valószínűség megvan. A melanoma már maga a rosszindulatú bőrrák. Viszont tudni kell, hogy ha időben fel van fedezve, az első, kezdetleges fázisban, akkor nem is kap kezelést a beteg. A melanomás beteget első stádiumban csak követni kell, bizonyos analízisek elvégzésével. Ezért érdemes szűrésre járni, hiszen megelőzhető vele a nagyobb baj.
– Hogy nyilvánul meg az anyajegy elváltozása?
– Van egy ABCDE-szabályunk. Ez azt jelenti, hogy minden anyajegyre, amelyik aszimmetrikus (A) vagy a szélei (B), esetleg a színe (C) vagy átmérője (D), fejlődése (E) változik, mindenképpen kiemelten kell figyelni. Tehát bármilyen változást észreveszünk, legyen az méretbeli, színbeli, formabeli, nem azt jelenti, hogy máris rákra kell gyanakodni, de mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
– Hogy zajlik egy szűrés és mi a teendő, ha az orvos elváltozást észlel?
– Az anyajegyvizsgálat egy dermatoszkóp műszerrel történik, ami mikroszkopikusan felnagyítja a szerkezetét. Nem fájdalmas, nagyon gyors és nagyon hatékony eljárásról beszélünk, amivel tényleg könnyen meg lehet előzni egy rákot, amely amúgy kifejezetten agresszív megbetegedés. A gyakorlott orvos már ránézésre is képes eldönteni, hogy jó anyajegyet, vagy egy kicsit gyanúsabb anyajegyet lát. A gyanús nem azt jelenti, hogy azonnal ki kell vágni. Tehát ha egy picit másabb a szerkezete a többi anyajegyhez képest, rögzíteni szoktuk dermatoszkópos fényképpel, és akkor azt követjük. A követés általában – ha negatív jeleket látunk az anyajegyen – hat hónapot jelent. Olyankor a pácienst négy-hat hónappal később visszahívjuk, és ha nincs szerkezetbeli változás, akkor nem vesszük ki. Ha a páciensnek gondot okoz a rendszeres találkozás, ellenőrzés, akkor azzal, hogy kivettünk egy anyajegyet, nem követtünk el hibát. Inkább távolítjuk el, ha gyanús, mintsem, hogy otthagyjuk, és két-három év múlva már előrehaladott rákkal jöjjön vissza hozzánk a beteg.
– Az Ön praxisa alatt hány személyt diagnosztizáltak melanomával?
– A mi nyilvántartásunkban ötvenen vannak körülbelül, amióta dolgozok. Közülük négy személyt veszítettünk el. Bármennyire is nehéz erről így beszélni, ez az arány nem olyan rossz. Viszont a legfiatalabb beteg 32 éves és azért ez elég korai.
– Vannak olyan személyek, akik az átlagnál jobban ki vannak téve a melanomának?
– Igen, mindenképpen azok, akiknek a tevékenysége, a munkája igényli azt, hogy a szabadban tartózkodjanak hosszabb ideig, rendszeresen, hiszen fokozottan ki vannak téve a napsugárzásnak. Ugyanakkor abban az esetben, ha valakinek a családjában volt már melanoma diagnosztizálva, akkor sokkal jobban oda kell figyelni. Másképpen szólva: nem a rákot hozom magammal, de a bőrtípust mindenképpen öröklöm és ha érzékenyebb, gyengébb bőröm van, veszélyeztetettebb leszek az átlagnál. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, hányas bőrtípushoz tartozunk.
– Milyen bőrtípusok léteznek?
– Lényegében a bőrtípusunk attól függ, hogy napfényvédő krém nélkül mennyi időt vagyunk képesek a napon lenni anélkül, hogy megégjünk. Például a mi vidékünkön a legtöbb a kettős és a hármas típusú bőrtípus. A hármas típusúak szerencsésebbek, de ők sem maradhatnak 30-35 percnél tovább a napon anélkül, hogy elkezdenének leégni. A kettes bőrtípus már 20 perc után kezd égni.
– Mikor kell eltávolítani egy anyajegyet?
– Ha atípusos, akkor jobb eltávolítani. Ha negatív szerkezeti alappal szembesülünk, akkor mindenképpen a kivágást kell előnyben részesíteni. Lehetne lézeresen égetni, vagy fagyasztani is, viszont én nem ezt ajánlom. Még ha jóindulatú anyajegyről is van szó, és azért távolítjuk el, mert a pácienst zavarja esztétikailag, vagy esetleg rossz helyen van, akkor is készüljön szövettan róla.
– Hogy tudunk odafigyelni, megelőzni?
– Nagyon-nagyon fontos az önvizsgálat. Körülbelül kéthavonta egyszer meg kell nézni az anyajegyeinket. Ugyanakkor a fényvédelem mindenképpen segít. Maga a ruházat is kiemelten fontos, a színe és vastagsága is, hogy milyen anyagból készültek azok a ruhák. Tudatosan kell kimozdulni, a déli órákban, amikor az UV-index nagyobb, akkor hogy kerüljük a bevásárlást, a kintlétet, amennyire lehetséges. Nem mellesleg az öregedés az UV-A sugarakhoz köthető, míg az UV-B a barnaságunkért felelős. A fülcimpák, az orrhát, esetleg az előre álló homlok, vagy az állkapocs, a fejtető, a karok és a dekoltázs fokozottan ki vannak téve a napsugaraknak. Így tehát több okból indokolt rendszeresen használni napfényvédőt és nem csak olyankor, amikor nyaralunk, hanem tavasztól őszig, sőt télen is, hiszen a fényt a hó is visszaveri, sízéskor például kifejezetten érdemes védekezni a napfény ellen.
– Ami a megelőzést illeti, Ön szerint mennyire tudatosak az emberek?
– Létezik az a tévhit, hogy nem szabad hozzányúlni az anyajegyekhez és az annyira be van rögzülve az embereknek a tudatába, hogy nagyon nehéz meggyőzni őket az ellenkezőjéről. Még akkor is, ha a helyes kezelés egy atípusos anyajegynél, esetleg egy melanománál az, hogy ki kell vágni. Márpedig ha a melanoma az első, második stádiumban nincs kivéve, akkor már a harmadik, negyedik stádiumban nagyon gyorsan ad áttétet. A fiatal generáció, a 20-30 évesek azok, akikkel nincsen gondunk, gördülékenyen megy a szűrés, kezelés, de a középkorosztály vagy az idősek esetében nagyon-nagyon nehéz dűlőre jutni, főként, hogy nem csak a melanoma veszélye állhat fent, hanem más típusú bőrráké is. Viszont van pozitív visszajelzés is. Elindult egy ingyenes anyajegyszűrési program is a La Roche-Posay kezdeményezésére, az országon belül nagyon sok bőrgyógyász, én is, és a megyében még több kollégám is benne vagyunk. Erre fogékonyak az emberek és mindenkinek ajánlom, mert még mindig aktív a program.
– Többen a nyaralást megelőzően, esetleg utána, az őszi periódusban ejtik meg az orvosi látogatást. Mennyire indokolt ebben az időszakban, hogy bőrgyógyászati szűrésen vegyünk részt?
– Nem fontos, hogy nyár eleje, vagy nyár vége. A lényeg, hogy mindenki válasszon egy időszakot, és rendszeresen, vagyis évente egyszer menjen el vizsgálatra. Általában tavasszal vagy ősszel szoktuk ezt ajánlani, de mindenki maga tudja a rutinját, amikor be tudja férkőztetni a napi, heti programjába. Hangsúlyozom: évente egyszer kötelező módon – én úgy szoktam mondani – fogászati, nőgyógyászati, urológiai és bőrgyógyászati vizsgálat szükséges. Az életünk folyamán folyamatosan jelenhetnek meg új anyajegyek, de az tévhit, hogy születési anyajeggyel nem történhet baj, a veszély minden esetben fennállhat.
Címlapfotó: Pixabay