Gondolatok a konyhában – Gumicukor

A belga filmrendező, Alina Kneepkens, gumicukor-készítést bemutató filmje hatására egyes vásárlók némileg visszariadtak (melynek oka a zselatinkészítés aprólékos bemutatásában rejtőzhet) kedvenc édességük beszerzésétől (gondolom, egyúttal a kocsonyafogyasztástól is), és házi gyártásba kezdtek.

Ugyanis az édesség elkészítése rendkívül egyszerű, némi gyümölcs, esetleg gyümölcslé szükségeltetik hozzá, és pektin, agar-agar, karragén, vagyis valamilyen növényi alapú sűrítő. A művelet során a felfőzött gyümölcsbe kell belekeverni a zselésítőt. Cukor sem igen kell hozzá, mivel maga a gyümölcs is édes, de ha mindenképp ragaszkodunk hozzá, inkább mézet használjunk. Formába öntve hamarosan megszilárdul. Főleg, ha pontosan lemérjük az összetevőket, úgymint például 2 dl szűrt meggylé (vagy más gyümölcslé), 3 evőkanál zselésítő és 1 evőkanál méz. Picit puhább, formátlanabb, de a mienk!

A továbbiakban beszéljünk az agar-agarról. A tengeri vörösmoszatból készült zselésítő anyag egyre népszerűbb mifelénk is. Mivel ízetlen, bátran használhatjuk zselékhez, krémekhez, lekvárokhoz, sőt leveseket is sűríthetünk vele (habár ez már kissé drága mulatság). Nagy előnye a vágóhídi melléktermékek felhasználásával készült zselatinnal szemben, hogy nulla kalóriát tartalmaz, ráadásul magas a rosttartalma és még vasban is gazdag.

SzakÁ(rus) Cs(illa)