Igen drága vacsora volt a bitcoinnal fizetett pizza – Sebestyén Géza kriptosztorijai az MCC műhelyében

Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek, nincs se fény-, se árnyoldaluk, a velük való tranzakciók bizony lehetnek nagy sikertörténetek és nagy bukások is. „Kriptosztorikat” hallgattunk Sebestyén Gézától az MCC előadásán.

Az okleveles matematikus és közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mathias Corvinus Collegium által szervezet sepsiszentgyörgyi előadáson felvázolta a kriptovaluta történetének kezdeteit, amely 2009-ig, a gazdasági válságig nyúlik vissza, mikor is az államok a bankok megmentésére rengeteg pénzt nyomtattak. Egy Satoshi Nakamoto nevű japán (vagy annak vélt, de akár egy csoport is állhat a név mögött) programozó alkotta meg a rendszert, és kezdetben csak ő bányászta a bitcont: mára egymillió bitcoinja van, ami kb. 50 milliárd dolláros vagyonnak felel meg, ám ő maga mintegy tíz éve nem aktív. Az sem kizárt, hogy meghalt, vagy hogy aktivitásával nem akarja számlái nyomára vezetni az FBI-t.

Az első ember, aki egy kézzelfogható dolgot kapott bitcoinért, Kanyecz László magyar származású programozó volt: 10 ezer bitcoint fizetett két pizzáért. Ez drága vacsorának bizonyult, mert ez az összeg mai árfolyamon félmilliárd dollárnál is többet ér.

A salvadori elnök vakmerő lépést tett

El Salvador az az állam, amely 2021-ben hivatalos fizetőeszközzé nyilvánította a bitcoint (BTC). Nayib Bukele elnök vakmerő lépésére azért került sor, mert az ország sok lakosa dolgozik külföldön (jövedelmük az ország GDP-jének 20 százalékát is eléri) a pénzek hazautalására pedig nagy illetéket számolt fel a bankszektor, továbbá az ország lakossága 70 százalékának bankszámlája sincs, a telefonnal viszont bárhol fizethetnek BTC-vel. A lakosság és a kereskedők sem örültek az intézkedésnek, főleg azért, mert a bitcoinnak nagyon ingadozó az árfolyama.

Hol terem a bitcoin?

Bányászni kell, tudhattuk meg, méghozzá nagyon erős, erre a célra kifejlesztett számítógépekkel. Éppen ezért a „bányászat” rendkívül energiaigényes és rendkívül nagy a környezeti lábnyoma, annál is inkább, hogy sok, e kriptopénz vásárlására szakosodott társaság megveszi a régi szénbányákat és azokban újra megkezdi a kitermelést. A BTC-bányászatban ma Norvégia éves energiaigényél is több áramot használnak el.

A BTC kriptopénz mögött zseniális és bonyolult matematikai rendszer áll – mondta lelkesen az előadó. Az elektronikus rendszer figyeli, hogy hányan bányásznak, és úgy alakítja, hogy egy bitcoint átlag 10 perc alatt lehessen megszerezni. Ha túl sokan vannak a rendszerben, akkor az megnöveli a „salak” mennyiségét. Ugyanígy megnehezíti a „kitermelést”, ha valaki ennél hamarabb hozzá tud jutni egy Bitcoinhoz, melynek jelenlegi értéke kb. 70 ezer dollár.

Máig több ezer kriptopénznemet létesítettek, de legtöbbjük már ki is múlt, nem működik a mögöttük álló rendszer. Van pár olyan kriptovaluta – pl. az Ethereum, a Dhai – amelyek árfolyama nem annyira ingadozó, mivel a dollár árfolyamához kötöttek. Éppen ezért nevezik őket stable coin-nak, de még ennek ellenére is előfordul, hogy ezek is tartogatnak meglepetést a befektetőknek: a stable coin-ként számontartott Terra Luna összeomlása miatt egy hét alatt 40 milliárd dollárt tünhetett el a kriptopiacról. A kriptopiac felét azonban ma is a Bitcoin uralja – tudtuk meg a szakértőtől.

Fotó: Bodor Tünde