Íme egy érdekes megközelítés arra, hogy valóban érhet 300 ezer eurót egy tölgyfa

Már-már felbecsülhetetlen értéke van egy élő fának – erre igyekszik felhívni a figyelmet minden adódó alkalommal Csákány László, a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke. Legutóbb például egy egyetemi tanévnyitón.

A fákat – sok más értékhez hasonlóan – akkor tudnánk igazán megbecsülni, ha nem lennének az életünkben – tudatosította az amúgy a laikusok számára elképzelhetetlen helyzetet az erdészeti szakember. Szerinte mások lennének a mindennapjaink, ha nem lenne a környezetünkben az az oxigén, amit a fák termelnek, ha természetes vizeinket nem tartaná tisztán az erdőkben levő fák gyökérzete, ha hiányoznának környezetünkből azok az élőlények, amelyeknek ők biztosítanak élőhelyet, vagyis ha nem lenne az a biológiai sokféleség körülöttünk, amelyet ma még magától adódóan természetesnek érzünk.

A fának még az árnyéka is más, mint egy épületnek, sokkal kellemesebb és hűvösebb is. No és azt kinek jutna eszébe felszámítani, hogy mennyit ér pénzben az, ha kimehetünk az erdőbe csak úgy sétálni, megnyugodni, természetben lenni? Végül is megállapítható, hogy a fák, az erdők nagyon komplex szolgáltatással segítik az emberek életé, Radó Dezső magyar kertészmérnök ezeket rendszerbe foglalva kidolgozta a fa egy másabb típusú értékszámítását.

Három módszer közül a magyar a legátfogóbb

Érdeklődésünkre Csákány László közbirtokossági elnök kifejtette, a világon három, az erdészetitől eltérő számítási módszerrel állapítják meg egy fa értékét: a német módszer szerint annyit ér egy fa, amennyit 50 éves koráig költenek ültetésére, felnevelésére, gondozására, kivágására. Az amerikai módszer azt veszi számításba, mekkora a fa törzsének kerülete mellmagasságban.

A némettel és az amerikaival ellentétben a Radó Dezsőé a legösszetettebb módszer – mondja a szakértő –, mert ez számításba veszi az élőlény faját, törzsátmérőjét, a lombkoronája által termelt oxigént (a lombkorona nagysága pedig nyilván függ a fa korától is), széndioxid-megkötő képességét, azt, hogy párologtat, árnyékot ad, hangszigetel, jelentős mennyiségű port köt meg. Egyes esetekben még érzelmi értéket is képvisel: Petőfi fája sokkal kedvesebb számunkra, mint egy útszéli jegenye.

Sepsiszentgyörgynek van egy 300 ezer eurós fáaj

Mindezeket számolva Sepsiszentgyörgynek is van egy 300 ezer euró eszmei értékű fája, egy 424 centiméter kerületű kocsányos tölgy, amely a református vártemplom kertjében található: szinte a várossal egyidős lehet, azaz körülbelül 500 éves, és szerepel azon a háromnyelvű honlapon is, amely Románia kiemelt értékkel bíró fáit összesíti, szám szerint 5635-öt.

Az internetes oldalon csak a 300 évnél idősebb és bizonyos törzskerülettel rendelkező fák szerepelnek, ezek között bukkantunk rá a háromszéki megyeszékhely még két kiemelt természeti értékére – egy amerikai juharra és egy diófára –, mindkettő a Sugás vendéglő kertjében van. A térképet amúgy érdemes böngészni, rajta van például a csíkszentléleki hárs is, amely több mint egy évtizeddel ezelőtt Az Év Fája Európában-díjat is elnyerte.

Törvény védi a kiemelt jelentőséggel bíró fákat

Az értékes fákat összesítő adatbázison Csákány László együtt dolgozott Hartel Tiborral, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi Tanszékének oktatójával, aki a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozaton is tanít, és akinek kezdeményezésére tavaly elfogadták a 93-as számú törvényt is a kiemelt jelentőséggel bíró fák védelmére.

A szóban forgó fáknak teljesíteniük kell néhány feltételt, hogy védett státust élvezhessenek: legkevesebb160 éves életkoruk kell legyen, kerületük el kell érje a 130 centimétert, és valamilyen történelmi-kulturális eseményhez, neves személyiséghez is kell kötődniük. Ezek kivágását a törvény korlátozza és csak akkor engedi meg – az Erdészeti Őrség jóváhagyásával – ha kiszáradtak, gyökereik már nem tartják őket, vagy veszélyt jelentenek emberekre és ingatlanokra.

Csákány László maga is szorgalmazza, hogy a BBTE Környezettudományi Tanszékével együttműködve mihamarabb elkészüljön Sepsiszentgyörgy természeti értékeinek katasztere: ezeket az önkormányzatnak is leltárba kell vennie, a város területén kívül esőket pedig az erdészetek gondnokainak kell felkutatniuk.

„Jó volna még akkor figyelnünk ezekre az értékekre, amikor itt vannak köztünk, és nem csak akkor, amikor valamilyen ok miatt elpusztultak vagy kivágták őket” – húzta alá az erdészeti szakember. Ugyanakkor mindenkit arra biztat, hogy ha tekintélyes méretű és korú fákra bukkan, azok adatait töltse fel a Románia csodálatos fái oldalra: 2009-ben a „Kárpátok öregjeként” számon tartott, 900 éves és több mint 9 méter kerületű mirkvásári kocsányos tölgyet is két diák „fedezte fel”.

Fotó: Tuchiluș Alex