Iskolaigazgató a telefonhasználatot tiltó szabályzatról: ez a törvény egy vicc

A diákstatútum kimondja: a szeptemberben kezdődő tanévtől a diákoknak tilos telefonozni az órákon. Kivéve bizonyos esetekben, amelyeket a szabályzat leír, és amelyek figyelembevételével lényegében lehetetlen hatékonyan gyakorlatba ültetni az elképzelést. A Sepsi Tabakó Fesztivál kereteiben iskolaigazgató, kutatószakértő, önkormányzati képviselő és tanuló beszélgetett a telefonfüggőségről, a szülők befolyásáról és a lehetséges megoldásokról.

A Mathias Corvinus Collegium szervezésében sorra kerülő beszélgetésen Pöltl Ákos kutatószakértő már eleinte leszögezte, hogy nem a technológiával, hanem annak használatával van baj. Három nagy, problémás területről beszélhetünk, ami a helytelen, túlzott telefonhasználat kapcsán felmerül.

Az első, hogy a különböző applikációk profitmodell alapján készültek el, vagyis úgy fejlesztették ki, hogy az beszippantsa a fogyasztót, velük együtt a hirdetőket is. A második, hogy az állandó telefonhasználat bizonyítottan akadályozza az idegrendszeri fejlődést, a gyermeknek ugyanis nem marad ideje más, fejlesztő tevékenységekre közben. Végül a telefonhasználat az átlagos többszörösére emeli az örömhormont, más néven dopamint, amely egyértelműen függőséget okoz.

Tanár vagy kulcstartó?

Jogosan merül fel a kérdés, hogyan férhet meg egymás mellett a telefonhasználat és az iskolai tevékenység. Az új diákstatútum, amelyet augusztusban hoztak nyilvánosságra, leírja: nem fér össze a kettő, de valahol azért mégis. A szabályzat előírja, hogy a gyerekektől a telefont el kell venni, bezárni, a kulcsot az osztályfőnökre vagy igazgatóra kell bízni. A tiltás azonban nem érvényes a speciális nevelési igényű diákok esetében, továbbá ha a pedagógus oktatási céllal használná. Ugyanígy szünetekben, „speciálisan kijelölt helyeken” is szabad használni.

„Iskolaigazgatóként mondom, hogy ez a törvény egy vicc. Ezt így nem lehet alkalmazni. El tudjuk képzelni, hogy az osztályfőnök vagy igazgató áll minden ilyen kis láda mellett, ahol a telefonok vannak, és szünetben, vagy éppen, hogyha az órán szükséges, nyitja-zárja, minden alkalommal?” – tette fel jogosan a kérdést Sztakics Éva, a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Hozzátette: nem arról van szó, hogy a törvénnyel szembemennének tanárként, vagy erre sugallnák a gyerekeket, hanem arról, hogy ennél alkalmazhatóbb megoldásra van szükség.

Lehessen használni, de jól

Az iskolaigazgató szerint nem feltétlenül a tiltás a megoldás. Nemzetközi példákkal élve elmondta, van olyan ország, ahol a gyerekek laptoppal, telefonnal járnak be az iskolába, de azokat a célnak megfelelően használják, nem Facebookon vagy TikTok-on pörgetnek rajtuk. Ezért érdemes a pedagógusnak úgy alkalmazkodni a technológiához, hogy a gyermeket – aki így vagy úgy, de mindenképpen nyomkodja a telefonját – megtanítsa hasznosan tájékozódni az eszközön.

Ezzel szemben Zsigmond József, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselője úgy vélekedett: ha alkoholt, drogot nem lehet bevinni az iskola területére, telefont se lehessen, hiszen ugyanolyan függőséget okoz. Sőt, valódi veszélyforrás, ha a kéretlen üzenetekre, titokban készült de hamar terjedő intim fotókra gondolunk. Egyetért abban, hogy valóban meg kell tanítani őket a használatra, az önkormányzat ezért is törekedett felszerelni az iskolákat oktatási célú okos eszközökkel, de kizárólag csak olyan készülékeket szabadna engedélyezni, amelyeken kizárt többek között a közösség média alkalmazások letöltése.

Sokszor a szülőktől ered a probléma

Az iskolaigazgató is megerősítette, hogy vannak olyan szülők, akik napközben rendszerint felhívják a gyereket, követik a helyzetüket az eszköz helymeghatározójának segítségével. Ők azok a szülők, akik egyrészt nem is egyeznének bele abba, hogy a telefonokat teljesen kitiltsák az iskolából, másrészt nem tanítják otthon önfegyelemre a fiatalokat. Ezzel szemben állnak azok a szülők, akik teljesen tiltják az okos eszközöket, esetleg korlátozzák a keresési lehetőségeit, ezek a gyerekek pedig sokkal hamarabb találnak más alternatívát a káros tartalmak fogyasztására, például pornográf tartalmakra.

Pöltl Ákos szerint még egy 14 éves gyereknek sem alakul ki az önkontroll képessége, sőt, ha ennél is korábban szembesül a korlátlan használat lehetőségével, automatikusan függőség alakul ki. Kutatások szerint az ideálisnak bélyegezhető kor 16-18 év lenne, ekkor már esélyesebb, hogy tudatos felhasználó váljon belőlük. Mindaddig viszont érdemes távol tartani a gyereket a korlátlan használattól, és nem kell félni attól, hogy lemarad és nem fog felzárkózni a digitális kompetenciákban, hiszen ezek időről időre változnak, és az új generációknak nem kihívás eligazodni a virtuális világban.

Tájékozódni: ez a legfontosabb

A meghívottak egyetértettek abban, hogy minden szülő maga dönt a nevelés módjáról, de mindezt a már meglévő ismeretei alapján teszi. Emiatt szakértőknek, pedagógusoknak, tapasztalt szülőknek lenne a kötelessége, hogy minél többet beszéljenek róla, adják át az információt, tudatosítsák a jövőbeli édesanyákban és édesapákban, hogy mennyire veszélyes a digitális világban, segítő kezek, korlátok nélkül felnőni.

Szabó Tamás, a Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium diákpresbitériumának elnöke a tanulók képviseletében elmondta: a fiatalok érezhetően egymást, a trendet követik. Ha el lehet érni, hogy szélesebb csoport mellőzze órán a telefont, akkor az válna „menővé.” Azt is leszögezte, hogy ehhez fontos, hogy az órák izgalmasan teljenek, függetlenül a tantárgytól. Ehhez hozzáfűzve Pöltl Ákos elmondta: ha valamit elveszünk, helyettesítenünk kell valamivel, a figyelmet át kell irányítani. A valódi, kemény munka pedig éppen ebben van, úgy a diák, mint a tanár, szülő szempontjából.

Címlapfotó: Veres Nándor