Könnyebb tagadni, mint félni

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban egyre több összeesküvés-elmélet lát napvilágot, egészen elképesztő dolgokban hisznek egyesek, miközben elutasítják az egyszerű védekezési mechanizmusokat a vírussal szemben. Ennek legfőbb oka a kontrollvesztés, vélik a szakemberek.

A járvány tagadása vagy épp ellenkezőleg, abban hinni, hogy biológiai fegyverként alkalmazzák, az 5G kapcsolata a vírussal, vagy Bill Gates felelőssége, illetve a lázméréssel történő adatlopás – mind olyan konteók, amelyben egyre többen hisznek, és megkérdőjelezik az orvostudomány munkáját. Egy júliusi felmérés szerint a hazai lakosság valamivel több mint 55 százaléka hisz a koronavírus létezésében, 33 százaléknak kételyei vannak, 12 százalék szerint pedig egyenesen kitaláció. Akik az utóbbi kategóriába tartoznak, a védekezésre sem fordítanak energiát, nem akarnak maszkot hordani vagy betartani az egyéb óvintézkedéseket.

Érdekes módon, bár a közösségi médiában többen is felháborodtak a szabályokon – főleg az iskolakezdéssel kapcsolatban – senki nem vállalta, hogy névvel osztja meg elméleteit. A legtöbben közülük úgy vélik, a koronavírus-járvány nem több, mint egy szezonális influenza, kételyeik vannak azzal kapcsolatban, hogy került-e egyáltalán bárki kórházba, a koronavírussal összefüggésben lévő haláleseteket pedig kitalációnak tartják.

Zsigmond József szociológus a folyamatosan és egyre inkább terjedő vírusellenes tartalmak kapcsán elmondta: a magyarázat az összeesküvés-elméletekben keresendő, amire nagyon sokan fogékonyak, a valóság befogadása helyett.

– Az összeesküvés-elméleteknek több szegmense is van: egyrészt a tudatlanság, és a villámmagyarázatok megszerzésének vágya, másrészt, ami Romániában halmozottan igaz, az intézmények válságának a szerepe. Az emberek azért nem hisznek a vírus létezésében vagy azért bagatellizálják el, mert bizalmatlanok az országot vezető társadalmi elittel szemben. És az ember, ha nem tud magának racionális magyarázatot találni, ha retteg, akkor önnyugtató elméleteket dolgoz ki, amelyekben el is kezd hinni. Itt aztán egy mókuskerék indul be, minél többet mondja hangosan a tagadást, annál jobban hiszi maga is – magyarázta a szociológus.

Hozzátette: a szkepticizmushoz az is hozzájárul, hogy a megyében elszigetelve vannak a covidos betegek (kórházban, házi elkülönítésben) így kevés az interakció, sok ember nem találkozik a vírussal, így egy idő után a szigorításokat túlzónak érzi, lévén az életminősége romlik általuk. Mindezek mellett a közösségi médiában nagyon könnyű olyan buborékba kerülni, ahol egymást gerjesztik az ilyen tartalmak. Ennek oka, hogy a Facebook szűrőalgoritmusai nem elég hatékonyak, részben a „hasonló gondolkodásúak egymás társaságát keresik” elven működik. A szakember szerint a hitetlenséget és a különböző elméleteket csak megerősített, korrekt hírforrásokkal lehet legyőzni, illetve törvényekkel szabályozni a különböző megelőzési eljárásokat.

Dulányi Szidónia pszichológus szerint, a járványtagadás nem újszerű, hiszen mindig voltak, akik nem hittek dolgokban vagy nem vették komolyan például az oltásokat.

– Az emberek abban hisznek, ami közel áll az értékrendjükhöz vagy korábbi hiedelmeikhez, ugyanakkor információszerzés terén is annak a személynek hisznek inkább, akivel azonosulni tudnak. Olyan ez, mint a reklámpszichológia, azt fogadják be sokan, amiről úgy gondolják, belefér az életükbe, szükségük van rá és megnyugtatja őket – mondta a pszichológus.

A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezettek nagy százaléka jobban retteg attól, hogy elveszíti állását, megélhetését a járvány miatt, mint attól, hogy elkapja a koronavírust.