Állandóan hangoztatott téma, mégis úgy tűnik, nem beszélünk eleget arról, mekkora veszélyt jelenthet felkészületlenül neki vágni a hegyeknek. Egy futólagosan összepakolt túrahátizsák ugyanis nem elég ahhoz, hogy a kellemetlen meglepetésekre is hatékonyan reagáljunk, márpedig aki Hargita megyében kirándulna, annak számítania kell a medvék, a pásztorkutyák, vagy éppen a viperák jelenlétére is.
A felkészülés alapvető lépéseit már unásig ismételték a szakemberek: túrázzunk csapatban, keltsünk zajt, vaddal való találkozás esetén reagáljunk higgadtan, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat. Ezek helyénvaló utasítások, de érdemes ennél is körültekintőbben eljárni az útvonal tervezésekor, a felszerelés összeállításakor, ugyanakkor tudatosan rákészülni arra az esetre, ha az állat valóban támadna.
Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának elnöke mesélt lapunknak a veszélyes zónákról, az idei év incidenseiről és adott néhány támpontot is a fentebb említett helyzetek kezelésére.
Ahol szinte biztosan látunk medvét
Fekete Örs már eleinte leszögezte: a nagyvadak miatt a megyében egyetlen túraösvényt sem kellett lezárni, de vitathatatlan, hogy a Szent Anna-tó környékén állandó a medvék jelenléte. A megye más zónáiban valamivel csekélyebb, de soha sem nem kizárt a valószínűsége annak, hogy az útvonalakon nagyvadakkal találkozzon a kiránduló.
Ennek ellenére jócskán futott be segélyhívás idén a medvék miatt, több mint százszor riasztották a hegyimentőket. „Általában pásztorokat, vagy erdőben dolgozó munkást ért támadás. Több hívásunk volt olyan, amikor ijedt turista hívott, hogy nem mer tovább haladni a turistaösvényen a medve miatt, vagy éppen mi javasoltuk azt, hogy forduljon vissza” – magyarázta a vezető.
Megtörtént az is, hogy a Vargyas-szorosban a hegyimentőknek kellett elzavarniuk a medvét, de Fekete Örs szerint az esetek nagy többségében a szükséges lépéseket maga a túrázó is meg tudja tenni telefonos útmutatással. „Általában mire kiérünk, akkor elhúzódik az állat, úgyhogy nagyon kevés az a reális eset, ami tényleg beavatkozást igényel” – nyilatkozott.
Ha támad, nem marad sok esélyünk
„Tudjuk, hogy jobban fut, mint mi, jobban mászik, mint mi, úszni is jobban tud, mint mi, úgyhogy túl sok esélyünk nincs a medvével szemben. Viszont ha reálisan fennáll a támadás veszélye, fontos, hogy reagálunk” – hangsúlyozta Fekete Örs.
Mint mondta, előbb meg kell szabadulni a csomagtól, kiváltképp, ha élelmiszer is van benne, és nem szabad háttal fordulni az állatnak vagy elszaladni. Helyette óvatosan kell hátrálni, lehetőleg kerülve a szemkontaktust, lesütött fejjel egészen addig, míg biztonságosan vissza nem tudunk fordulni.
Amennyiben az állat távolabb van, érdemes kiabálni, hangzavart kelteni. Fel lehet emelni a karokat, de nem fenyegetőleg, csupán azért, hogy az állat úgy érezze, mi magunk nagyobbak vagyunk nála. Ha medve mégis támadásba lendül, akkor mindenképp próbáljunk meg összekuporodni, belső szerveinket, fejünket védeni, ennél többet nem tehetünk. Kivéve, ha van nálunk védőspray, mert ezzel kivédhetjük a sérülést.
A spray csak akkor ér valamit, ha kéznél van
Fekete Örs szerint a medvespray valóban hatásos tud lenni, de csak akkor, ha azt nem a hátizsák mélyére rejtjük. Nagyon fontos, hogy legyen mindig kéznél, az övre csatolva, a hátizsák oldalára biztosítva. Előnye a spraynek, hogy amint veszélyben érzi magát a túrázó, azonnal előveheti sz szembefújhatja vele az állatot, akár tíz méterről is. A piacon most már több termék közül lehet válogatni, ezeknek az erőssége és hatótávolsága különbözhet, emiatt érdemes szaküzletben (például a csíkszeredai vadászboltban) érdeklődni a vezető szerint.
„Mindenképp javasolt, hogy nálunk legyen, már csak azért is, mert ugyanúgy hatásos a pásztorkutyára is, mint a medvére. Mert az előbbi, azt gondolom, hogy elég reális problémává nőtte ki magát Hargita megyében” – vélekedett.
A pásztorkutyákat sem lehet félvállról venni
Mostanra legalább akkora gondot okoznak a pásztorkutyák, mint a medvék. Fekete Örs szerint továbbra is ki kell hangsúlyozni: soha ne túrázzunk egymagunkban, mert ha baj történik, életmentő lehet a segítőtárs. Például, ha kutyákkal találkozunk – akik szinte sosem járnak egyedül – érdemes egymásnak hátat vetve szembenézni az állatokkal, higgadtan beszélni hozzájuk. Közben egy másik személy szólíthatja a pásztort is, aki ideális esetben a közelben tartózkodik.
„Legyen medve, vagy pásztorkutya, a gyerekeket mindenképpen be kell venni a kör közepébe, körbeállni. Esetleg, ha van egy szelet kenyér, élelmiszer, dobjuk oda a kutyáknak, segíthet elterelni. Viszont még egyszer hangsúlyozom: legyen nálunk védőspray, mert minden állat esetében ugyanúgy használ” – emelte ki, hozzátéve, hogy különösebb bántódásuk nem fog esni, ellenben elriasztja őket, megvédve ezzel az embert.
Védekezés a viperákkal szemben
„Én azt gondolom, hogy reális a veszély, oda kell figyelni mindig, a legfontosabb és a legegyszerűbb védekezési módszereket kell használni. Tehát soha nem megyünk rövidnadrágban, bokazokniban, papucsban az erdőbe, hegyekbe” – sorolta Fekete Örs. Helyette a terepnek, az időjárási viszonyoknak megfelelően kell öltözködni, mindenképpen hosszú szárú zoknit és magas szárú bakancsot érdemes felvenni, ez megóv a kígyómarástól.
Ha viszont baj van, azonnal hívni kell a 112-es segélyhívószámot, valamint értesíteni a hegyimentőket, ha nehezebb terepen történt meg a baj. Kiemelendő, hogy a vipera csak akkor mar, ha veszélyben érzi magát, ezért ha észrevesszük a mérges kígyót, kerüljük ki és semmiképpen se bántsuk.
Kérdezni érdemes
„Érdeklődjünk előtte, esetleg hívjuk a hegyimentő szolgálatot, hogy az adott útvonalon mire számíthatunk, milyen veszélyek lehetnek. Elég sok információt össze lehet így gyűjteni” – tette hozzá Fekete Örs, nyomatékosítva azt a sokak által elhanyagolt szabályt is, hogy a jelzett ösvényekről letérni tilos.
Hargita megyében nagy kiterjedésű erdőkről beszélhetünk, az eltévedés veszélye így kifejezetten magas. Ezt mutatja a tapasztalat is, a hegyimentők rendszeresen értesülnek olyan kirándulókról, akik letérnek az ösvényről és nem találnak vissza.
Címlapfotó: Pál Árpád
Kovaszna kornyeken is gond van a kutyakkal, de a torveny nem er semmit. A tarsadalom muveltsege a beka segge alatt van. Minden idiota kutyat tart, de nem tudja megnevelni.