November a vízimalmokat is képes jégbilincsbe szorítani
November: nehéz megmondani, főként megjósolni, hogy inkább őszutó vagy télelő, de az...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mint sok más keresztény hagyomány, úgy a karácsonyfa-állítás is pogány gyökerekkel rendelkezik − írja a History.com. Az örökzöldek ősidők óta fontosak az emberek számára, hiszen a fagyos és szürke téli hónapok során is élőnek tűnnek. Azokat a növényeket jelképezték, amik tavasszal új erőre kapnak. Már az ókori Egyiptomban is pálmaágak kihelyezésével ünnepelték Ré napisten felépülését a téli napfordulókor.
A középkorban egyes országokban az örökzöldekhez varázslatos tulajdonságokat társítottak: úgy hitték, képesek távol tartani a boszorkányokat, a betegségeket és a rossz szellemeket. Idővel az efféle növényeknek egyre több szerep jutott a keresztény kultúrkörben is: karácsonykor a fa az Édenkert fáinak egyik szimbóluma volt, a növényre pedig almákat helyeztek, amik a tiltott gyümölcsöt jelképezték.
A karácsony és a fenyőfaállítás csak a 15. század végén kapcsolódott össze, a német keresztények ekkor kezdték el feldíszíteni az otthonaikban található fákat. A hagyomány szerint Luther Márton volt az, aki először helyezett gyertyákat az örökzöldre.
A reformáció és a német diaszpóra terjedésével a faállítás szokása egyre több területen jelent meg, az új-világi telepesek még Amerikába is magukkal vitték karácsonyfáikat. Bár a szokás bizonyos közösségekben egyre népszerűbbé vált, sokan továbbra is pogány hagyományokat véltek felfedezni a feldíszített fákban.
Egészen a 19. századig kellett várni, hogy a karácsonyfák a keresztény világ nagy részét meghódítsák.
A karácsonyfák elfogadásában nagy szerepet játszott, hogy a nemesek, illetve az uralkodói családok a korszakban Európa-szerte egyre több régióban kezdtek el feldíszített fákat állítani az ünnepek alatt. A 20. századra már az utcai karácsonyfák is megjelentek, napjainkra pedig valóságos iparág épült a fenyők, illetve a díszek árusítására.
(24.hu)