Nagymama málnás szelete

Megjött és el is múlt a nyári napforduló, melyből leginkább azt sajnálom, hogy ezt az egyetlen hosszú, balzsamos estét sem élvezhettünk a szabadban. Vághattunk helyette fát a tűzgyújtáshoz (sajna, a máglyát Szent Iván éjjelén is a kazánba pakoljuk, ily módon a kecses, tűz fölötti ugrálás is elmarad), melynek áldásos hatását lakunk hőmérsékletére és testünk egészségére semmiképp sem vitatnám, de így június végén szívesebben hasznosítanám a Nap energiáját.

Még azt sem mondhatom, hogy ilyen körülmények között még a fű sem nő, mert ha más nem is, az mintha energiaitalt szívna, és folyamatos, két eső közötti, lóhalálában megejtett vágást igényel. Na, aztán ez is megmozgatja rendesen az izmokat! Estére beájulhat az ember a fotelbe egy jó könyvvel, forró itallal (gin&tonik a hűtőben várja a szebb napokat) és némi ropogtatnivalóval (hogy másnap legyen mit ledolgozni). Általában a sós változatokat választom, de a nagymama (nem a sajátom) málnás szelete belevitt a bűnbe. Mondhatni, megéri 10 plusz tuskó felszabdalását!

Tartalma: 1 vaj, ½ csésze fehér cukor, ½ csésze barna cukor, 1 ½ csésze liszt, 1 tk sütőpor, ¼ tk só, ¾ csésze málnalekvár, 1 ½ csésze zabpehely, ½ csésze aprított dió.

Egy tálban összegyúrjuk a cukrot, a lisztet, a sütőport és a sót. A keverék 2/3-át kinyújtjuk, beletesszük a kizsírozott 9×13 hüvelykes sütőedénybe, és lekvárt kenünk rá. A maradék tésztát, zabbal és dióval keverve, rászórjuk a lekvárrétegre. Előmelegített sütőben 30 percig sütjük.

Szent Iván éjjelén egyébként varázslatok is végezhetők, ehhez tűzszínű gyertya szükségeltetik. Írjuk fel egy cetlire azokat a dolgokat, amiktől meg akarunk szabadulni (például és leginkább, negatív gondolatok), és égessük el a cetlit, majd hagyjuk, hogy teljesen leégjen a gyertya. Ha nem is használ, kis áramspórlást megér.

Berszán-Árus Csilla