Ne rajtunk múljon: így előzhető meg a lakástűz és a gázszivárgás

Sokan hiszik, hogy az otthonuk teljes biztonságot nyújt, pedig a valóságban a lakástüzek és a gázszivárgások aggasztóan gyakoriak, ráadásul életveszélyesek is. A tragédiák többsége nem a véletlen műve, hanem emberi mulasztás következménye.

Az anyagi károkat elkerülhetjük, a biztonságunkat viszont megőrizhetjük azzal, ha otthonunk legfontosabb berendezéseit rendszeresen karbantartjuk. Korábbi cikkünkben a kászonújfalvi tűzeset nyomán készítettünk összefoglalót a lakásbiztosítások típusairól, most a lakástüzek és gázszivárgások okairól, azok megelőzéséről, valamint a fűtőberendezések általános karbantartásáról számolunk be.

A kémény jelez

A sepsibükszádi Antalka Árpád Kovászna és Hargita megyében is sok kéményt takarított már ki. A sok év alatt rendszeresen felhívta a figyelmet: a kéményseprést évente legalább egyszer kötelező szakszerűen elvégeztetni, de ennél is jobb, ha két alkalommal tisztítják ki, ősszel és tavasszal. Ezenkívül a rendszeres ellenőrzés is elengedhetetlen.

„Ősszel és tavasszal le kell ellenőrizni a kéményt, hogy van-e esetleg vakolat lehullva, látunk-e füstnyomokat rajta. Ha a kémény el van hanyagolva, nincs kitakarítva, akkor a csatlakozócsőnél is füstnyomok vannak, ami azt jelenti, hogy a füst kifelé jön” – magyarázta. Ezek már intő jelek, hogy a takarítást mihamarabb meg kell ejteni. A kéményajtókat, szükség esetén cserélni, a kazánok füstjáratait pedig hetente takarítani kell házilag.

A tűz könnyen terjed

A kémény elzáródásának háttérében behullott tégla, madár- és darázsfészek is állhat, de többségben a lerakódás felelős érte. Ezt okozhatja nedves tűzifa, valamint az, ha gazda a kazánt „lefojtja”, vagyis az optimális hőmérséklet (55-90 fok) alatt tartja, hogy hosszabb ideig kitartson a parázs. Ilyenkor, mivel az égés nem tökéletes, a csatlakozócső és a kémény nagyon hamar kátrányosodik, bármikor meggyúlhat. A tűz gyorsan átterjedhet az egész épületre.

Antalka Árpád szerint ma már sok a szakember, csak rajtunk múlik, hogy igénybe vesszük-e a szolgáltatásaikat. Ez különösen fontos, mivel a kéményseprés ára megfizethető, általában pár száz lej, viszont ha tűzeset történik, az egész otthonunk odaveszhet. Kihangsúlyozta továbbá: a baleseteket, habár többségében a kéménytűztől keletkeznek, nem csak ez okozhatja. Tapasztalatai szerint sok új háznál történik tervezési hiba, például a kéményt közvetlenül gerenda mellé építik, vagy poliészterrel szigetelik, ezért erre is figyelni kell. 

Hosszabbító, mint veszélyforrás

A tűzeseteket elektromos áram is okozhatja magánházak, illetve tömbházlakások esetén egyaránt. Zsigmond István sepsiszentgyörgyi villanyszerelő szerint a probléma onnan indul, hogy sokan nincsenek tisztában vele, milyen állapotban van a lakásuk elektromos hálózata. A régi vezetékek gyakran nem bírják el a modern gépek terhelését, ezért az új készülékek vásárlása előtt érdemes ellenőrizni a hálózat állapotát, valamint lakásvásárlás esetén már a költözésnél érdemes felmérni a hálózat teherbírását: kiváltképp akkor, például elektromos sütőt, főzőlapot vagy egyéb nagyobb teljesítményű konyhai gépeket szeretnénk rácsatlakoztatni.

Különösen veszélyes lehet az áramelosztók, hosszabbítók használata ilyen esetekben. A konnektoroknak korlátozott a terhelhetősége, ezért ha egy áramkörre halmozzuk a fogyasztókat, könnyen problémát okozhatnak. A nagyfogyasztók – háztartási nagygépek – helyét tudatosan kell előkészíteni, hogy ne egyetlen áramkörre terheljünk minden készüléket, és ne is hosszabbítóról üzemeljenek. A hálózat, a biztosítéktábla és a vezetékek ellenőrzését szakemberre kell bízni.

Ha mégis hosszabbító mellett döntünk, érdemes megfelelő teherbírású, ún. túlfeszültségvédett elosztókat vásárolni, amelyek rendellenesség esetén automatikusan lekapcsolnak. Az olcsó, rossz minőségű hosszabbítókat kerülni kell, mert ezek szintén komoly kockázatot jelenthetnek.

A telefontöltő is zárlatot okozhat

Az elektromos hálózat hibái gyakran adnak előjeleket. A biztosíték (kismegszakító) gyakori leoldása, vibráló, ingadozó áramerősség, készülékek csökkent teljesítményű működése, gyakori meghibásodása, konnektorok túlmelegedése, műanyagszag, sistergő hang, szenesedés jelei, olvadásnyomok mind arra utalhatnak, hogy valami nincs rendben. „A legtöbben figyelmen kívül hagyják, de a konnektorban maradt gyenge minőségű töltőadapterek szintén zárlatot okozhatnak. Ez egy elég gyakori veszélyforrás. Illetve egyes akkumulátoros készülékeket sem érdemes őrizetlenül, állandó töltésen hagyni, főleg, ha azok nem rendelkeznek túltöltöttség elleni védelemmel, mint például a laptopok” – szögezte le Zsigmond István. Körültekintően kell használni továbbá az elektromos fűtőberendezéseket is, különösen a régi típusú hősugárzókat, és figyelni rá, hogy ne takarjuk le és ne helyezzük gyúlékony tárgyak közelébe.

Amennyiben kérdésünk van, javításra vagy felülvizsgálatra van szükség, kérjünk segítséget szakképzett villanyszerelőtől. Ha mégis elektromos tűz keletkezik, a legfontosabb lépés az azonnali áramtalanítás. Figyelem: az elektromos tüzet tilos vízzel oltani, helyette poroltó készüléket kell használni. Ha nincs lehetőségünk megfékezni a lángokat, előbb értesítsük a tűzoltókat a 112-es segélyhívószámon és csak utána kezdjük el a kármentést.

Drágább, ha elhanyagoljuk

Az érvényes jogszabály értelmében a központi fűtésrendszerek műszaki ellenőrzését, amelyet az ISCIR (Kazánok, Magas Nyomású Tartályok és Emelőszerkezetek Állami Felügyelete) szakemberei végeznek, kétévente legalább egy alkalommal meg kell ejteni. Ennek elhanyagolása több ezer lejes pénzbírsággal, de akár a rendszer lekapcsolásával is büntethető. Azonban a műszaki engedély megszerzése még nem jelenti azt, hogy a kazán hibátlanul működik vagy rendszeresen karban van tartva.

Pál Olivér kézdivásárhelyi szakember szerint a hagyományos és kondenzációs gázkazánok esetében is fontos az, hogy periodikusan – lehetőleg a fűtésszezon előtt – ellenőrizze és tisztítsa ki egy szakember, ugyanis a karbantartás elmaradása előbb-utóbb bosszúságot és jelentős költségeket vonhat maga után. Például egy eldugult hőcserélő pótlása 1500 lejnél is többe kerülhet, míg egy időben elvégzett tisztítás mindössze 200-300 lej.

A gázszivárgás és robbanás megelőzése

A szakember rámutatott: a korszerűbb, tömbházlakásokban is található fali gázkazánok esetében alacsony a szivárgás esélye. A kockázat inkább a hagyományos, kéményes gázkazánoknál, illetve a gázzal működő csempekályháknál áll fenn. Ha a kémény bedugul, akkor a szén-monoxid visszanyomul, ezzel együtt a mérgezés és robbanás esélye fokozódik. Hasonló veszélyt jelentenek a felügyelet nélkül hagyott gáztűzhelyek és a helytelenül kezelt gázpalackok. Utóbbiaknál könnyebben észlelhetjük a szivárgást, mert a gáz szagosított, a szén-monoxid azonban teljesen színtelen és szagtalan.

A már meglévő kéményes gázkazánok működése még engedélyezett, de ha az elromlik, csak a szabványoknak megfelelő, turbós (ventilátoros meghajtású) kazánokkal lehet helyettesíteni, amelyeknél a gáz a falon kivezetett csövön keresztül távozik, emiatt sokkal biztonságosabbak – emelte ki Antalka Árpád kéményseprő. A gázkazánok esetében nincs lerakódás, viszont egy beesett tégla is elég ahhoz, hogy a szén-monoxid visszaáramoljon.

A gázszivárgás-érzékelők felszerelése nemcsak ajánlott, de 2008 óta kötelező is, sőt, ötévente cserélni kell, mert az elavult készülékek nem garantálnak teljes biztonságot. „Az emberek gyakran az olcsóbb érzékelőket választják, de azok nem megbízhatók, mert nemcsak a gázra, hanem különböző szagokra is érzékenyek. Például a forralt borra, hajlakkra, erősebb parfümre” – hívta fel a figyelmet Pál Olivér. Hozzátette, minőségi készülékeket már 300 lej környékén lehet vásárolni, és ezen nem ajánlott spórolni, hiszen a biztonságunk múlik rajta.

A szén-monoxid-mérgezés tünetei közé tartozik a hányinger, szédülés és fejfájás, amelyek a szén-monoxid koncentrációjától és a kitettség időtartamától függően jelentkeznek. A gáz színtelen és szagtalan, ezért nehéz észlelni, így a mérgezés akár halálos is lehet.

Címlapfotó: Maros megyei tűzoltóság