November a vízimalmokat is képes jégbilincsbe szorítani
November: nehéz megmondani, főként megjósolni, hogy inkább őszutó vagy télelő, de az...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Rögtön kijelenthetjük azonban, hogy önmagában a hideg nem okoz megfázást. A megfázás, nátha, influenza és a hasonló felső légúti fertőzések kialakulásának hátterében mikrobák, a legtöbbször valamilyen vírus áll, nem pedig az időjárás. Ahhoz, hogy megfázzunk, nem „fáznunk” kell, hanem megfertőződni valamilyen vírussal. Nyáron, a melegben ugyanúgy elkaphatjuk a náthát okozó vírusokat, mint a hidegebb hónapokban – azonban mégis ősszel és télen vagyunk többet betegek. Ha tehát nem a hideg maga az oka ennek, akkor tulajdonképpen mi?
A válasz – részben – mégis az időjárásban kereshető: ha kint hideg van, többet vagyunk bent a szobában, a munkahelyünkön vagy éppen az üzletekben, így nemcsak több emberrel, de több kórokozóval is kapcsolatba kerülünk. A betegséget okozó mikrobák megtelepedhetnek az ajtók kilincsén, a járművek kapaszkodóin, az asztalokon, a villanykapcsolókon de még a számítógépek billentyűzetén vagy a televízió távkapcsolóján is. Ezeken a tárgyakon keresztül pedig egyik emberről a másikra kerülhetnek, még akkor is, ha közvetlenül senki nem köhög az arcunkba. Éppen ezért olyan fontos a rendszeres kézmosás!
Szintén növelheti a betegségek rizikóját, hogy a hidegben kevesebbet szellőztetünk, a fűtött szobákban pedig száraz a levegő: kutatók úgy találták, hogy ez a mikroklíma egyszerűen jobban kedvez a vírusok „túlélésének” és terjedésének. Ráadásul, az influenza vírusa a hideget is jobban kedveli: nemcsak aktívabbá, de ellenállóbbá is válik, sokkal gyorsabban képes terjedni és nagyobb valószínűséggel fertőz.
A hideg az immunrendszerünkre is hatással van. A Yale Egyetem kutatói úgy találták, hogy minél hűvösebb kint az idő, annál lassabban reagálhat az immunrendszerünk a szervezetünket érő támadásokra. A hideg miatt összehúzódhatnak az orrban található vérerek, amely a nyálkahártya kiszáradását okozhatja, így az orrunkban található apró szőröcskék sem tudják megfelelően ellátni a szűrőfunkciójukat. Amikor pedig visszatérünk a melegbe, a vérerek újra kitágulnak – ezért kezdünk el szipogni, és ezért folyik az orrunk.
Az orrfolyás orrdugulással is együtt jár, nehezebben kapunk levegőt és hajlamosabbak leszünk a szánkon keresztül lélegezni. A szánkon keresztül pedig a vírusok könnyebben bekerülhetnek a szervezetünkbe. Emellett az őszi és téli hónapokban kevesebb vitaminban és ásványi anyagban gazdag, friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, és ez is hatással van a szervezetünk megfelelő működésére.
(egeszsegkalauz.hu)