Nem figyelünk a mentális egészségünkre

Október 10-e a mentális egészség világnapja, de azon kívül, hogy különböző konferenciákat szerveznek a szakembereknek, a lakosság nagy részéhez nem jut el a nap üzenete. Sokan a fogalommal sincsenek tisztában – vélik a pszichológusok.

A mentális egészség meghatározása összetett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkotmánya szerint olyan jóléti állapot, amelyben az egyén realizálja saját képességeit, képes megbirkózni az életben adódó stresszel, eredményesen dolgozik és hozzájárul valamivel a közösségéhez. Magában foglalja az érzelmi, pszichológiai és társadalmi jólétet, befolyásolja a gondolkodást, az érzéseket és cselekedeteket. Ugyanakkor azt is meghatározza, hogyan kezeljük a stresszt, miként kapcsolódunk másokhoz és hozunk döntéseket.

Hatással van az életünk minden területére

Márk Linda Mária pszichológus szerint a mentális egészségünk hatással van az életünk minden területére, mindennapjainkra, testi egészségünkre. Ugyanez fordított irányban is érvényes, ugyanis mindennapjaink, testi egészségünk, illetve életünk különböző színtereinek a milyensége nagymértékben befolyásolja a mentális egészségünket. Az utóbbi külső környezeti hatásoktól vagy belső, egyéni tényezőktől egyaránt megrendülhet, ide sorolhatóak a kielégítetlen alapvető szükségletek, a kapcsolatrendszer hiánya, az elszigeteltség, konfliktusos élethelyzetek, társadalmi megkülönböztetések, szenvedélybetegségek, pszichiátriai kórképek megléte, súlyos családi problémák, magány és veszteség érzései, tehetetlenség és gátolt önmegvalósítás. Mindezek a lelki egyensúly megbomlásához vezetnek, mentális tüneteket okoznak és mindezekhez akár testi tünetek is társulhatnak.

– Szakmai tapasztalatom azt mutatja, hogy a mentális egészség veszélyeztetve van minden olyan helyzet által, amely az egyén életének valamely területén az egyensúlyi állapot megbomlásához vezet. Egyszerűen fogalmazva valami megváltozik, valami már nem úgy működik, mint eddig, más lesz, és ezáltal az egyén fokozott megterhelést él át, hosszabb vagy rövidebb időn keresztül, ugyanakkor a megküzdési képessége, konfliktus- és problémakezelő eszköztára nem elegendő a hatékony alkalmazkodás eléréséhez. Mindez történhet egyéni szinten, a másokkal való kapcsolódás szintjén, professzionális területen stb. Megnyilvánulhat több formában, az enyhébb tünetektől a súlyosabbakig, a rövid lefolyástól a hosszú távú problémákig. Vannak átmeneti állapotok, amelyek kis segítséggel, támasszal áthidalhatóak, de súlyosabb lefolyású rendellenességek is, amelyek beavatkozást igényelnek. A változás, a rendellenesség nemcsak az egyén mindennapjait befolyásolja, hanem kihat a szerettei életére is – magyarázta a szakember.

Hogyan lehet fejleszteni, javítani?

Első lépésként nagyon fontos a felismerés, annak a belátása, hogy valami történt, történik, ami kedvezőtlenül hat a mindennapokra, a közérzetre, a hangulatra, az érzelmekre, a gondolkodásra, tervezésre, cselekvőképességre, és amivel az egyén képtelen egyedül szembenézni, megbirkózni. Amennyiben ez megtörtént, fontos a helyzet elfogadása, ugyanis sok esetben első reakcióként fennáll a tagadás, bagatellizálás, hárítás veszélye. Ahhoz, hogy egy személy segítséget kérjen, előbb le kell győznie a félelmeit, csak akkor tud beszélgetni az állapotáról, ha sikerül megtörnie a hallgatását.

A szakember kezdeti szakaszban abban tud segíteni, hogy az érintettek jobban megértsék és ezáltal még közelebb kerüljenek a helyzet elfogadásához, az önelfogadáshoz. Nehézséget jelent a személy számára a megváltozott énjének az elfogadása, a szeretése. Ilyenkor előfordul, hogy az érintett rosszul ítéli meg önmagát, negatívan látja a helyzetét, nincs tisztában az erőforrásaival, lehetőségeivel, lemond önmagáról. Ezt a helyzetet azzal a hasonlattal szemlélteti a szakember, hogy ahhoz, hogy bármit is meg tudjunk szelídíteni, előbb el kell fogadni, közel kell kerülni hozzá, majd ezt követően lehet csak dolgozni vele. Ugyanígy van ez a mentális egészségünket veszélyeztető helyzettel is: előbb közel kell engedni, el kell fogadni, majd azt követően lehet rajta dolgozni, egyedül – amennyiben enyhék a tünetek vagy segítővel (pszichológus, pszichiáter) – súlyosabb tünetek megjelenésénél. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepet kap a családtagok által nyújtott támasz, a környezet biztonsága.

A szakember szerint nagyon káros jelenség az öndiagnosztizálás, a probléma különböző forrásokból nyert információk alapján történő beazonosítása. Ez jóllehet egyes esetekben segít abban, hogy az egyén elinduljon a segítségkérés útján, sok esetben azonban fennáll az önbélyegzés jelensége, a negatív érzelmek elhatalmasodása, az énkép, önbizalom további romlása, ill. a tünetek, szorongások mértékének a növekedése. Fontos, hogy amennyiben az egyén úgy érzi, hogy elbizonytalanodik, nem tudja, hogy mi történik vele, a környezetében informálódjon hiteles forrásból, szakembertől. A pszichológus felkeresése nem minden esetben jelenti azt, hogy hosszú távú terápiákra van szükség, lehet, hogy pár beszélgetés után már elindulnak azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett képes legyen egyedül megoldani a helyzetét.

Mentális egészség a koronavírus árnyékában

Márk Linda Mária kifejtette azt is: a Covid19 megjelenése egy új típusú krízisállapotot hozott magával, ami napról napra jobban meghatározza a hétköznapjainkat. Egy ilyen hosszan tartó krízishelyzetben, amilyet a járvány megjelenése okozott, normális, hogy időről időre ránk tör a szorongás, a magányosság vagy a tehetetlenség érzése. Éppen ezért mentális egészségünk ápolása most még fontosabb része kell legyen az életünknek.

– Ennek érdekében fontos, hogy észrevegyük, ha katasztrofizálunk. Ilyenkor gondoljuk át, hogy a legrosszabb forgatókönyv mellett hogyan nézne ki a legkedvezőbb. A jövő kiismerhetetlen, ezért a jelenben érdemes cselekednünk. Próbáljunk meg kilépni a negatív gondolati körökből. A lelki egészségünk szempontjából kulcsfontosságú, hogy fenntartsunk egy napi rutint, amelynek része lehet az egészséges és rendszeres táplálkozás, a testmozgás és az örömet szerző tevékenységek. Próbáljunk meg tudatosan tájékozódni. Fontos, hogy naprakészek legyünk a hírek terén, ugyanakkor a lelki egyensúlyunk megőrzése szempontjából érdemes keretet szabni az informálódásnak. Ha folyamatosan ugyanarról a témáról olvasunk, az szorongást kelthet. Próbáljuk meg elménket lecsendesíteni, ugyanakkor figyeljünk oda arra is, hogy a testi feszültséget is levezessük. Sokan úgy tartják, hogy a legjobb terápia a testmozgás, és ennek van is alapja, ugyanis az intenzív sportolás közben olyan hormonok szabadulnak fel, mint a dopamin vagy a szerotonin, melyek kedélyállapotunkért felelnek – mutatott rá a pszichológus.