Nőtt az alkoholfogyasztás

Alkohollal próbálták oldani a bezártságot és az elszigeteltséget az emberek az elmúlt időszakban – derül ki egy felmérésből. A szeszes italok forgalma megugrott, a túlzott alkoholfogyasztásnak pedig számos negatív hatása van.

Kimutatások szerint az Európai Unióban helyenként 55 százalékkal is megugrott az alkoholos italok értékesítése az elmúlt két hónapban, a karantén ideje alatt többen és többet ittak. Ennek legfőbb oka a bezártság, viszont a tévhitek terjedése is erősítette az italozást. Ezeket a tévhiteket oszlatná el az Országos Közegészségügyi Intézet a megfogalmazott ajánlásai által. Annak ellenére, hogy a vendéglátó-ipari egységek bezártak két-három hónapra, megugrott az alkoholt fogyasztók száma, ami nem feltétlenül vezet kóros italozáshoz, viszont semmiképp nem jó – vélik a szakemberek. A közegészségügy közzétett egy felhívást, mivel számos tévhit terjed az alkoholfogyasztással és a koronavírussal kapcsolatban.

Mint írták, az alkohol nem öli meg a SARS-CoV-2 vírust, sem más fertőző organizmusokat, nem növeli a szervezet ellenálló-képességét, nem fertőtleníti sem a torkot, sem a szervezetet, és nem nyújt semmiféle védelmet a koronavírussal szemben. Az egészségügyi szakemberek ajánlásokat is megfogalmaztak, főleg azok számára, akik otthonról dolgoznak, keveset járnak ki. A legfontosabb, hogy munkavégzés közben – otthon is – kerüljék az alkoholfogyasztást, ne igyanak szeszes italt azok, akik gyógyszeres kezelés alatt állnak, ne legyen prioritás az italvásárlás a bevásárlólistán. Ezek betartásával csökkenhet a túlzott alkoholfogyasztás, ami azért is veszélyes, mert gyengíti az immunrendszert, és csökkenti a szervezett ellenálló-képességét a fertőzéses betegségekkel szemben, valamint növeli az akut légúti distressz szindrómát, ami a COVID-19 egyik legsúlyosabb szövődménye.

Dulányi Szidónia pszichológus szerint nem annyira drasztikus a helyzet, mint ahogyan a statisztikák mutatják. Valószínű, hogy többet ittak az emberek a bezártság alatt, de nem találkozhattak a barátaikkal, unalmas, hosszú napokat töltöttek otthon, így akár a tévé előtt is megittak egy-egy sört, ami nem probléma. Mindez csak akkor jelent gondot – magyarázta a pszichológus –, ha ez mindennapos helyzet volt, ugyanis ez alkoholizmushoz vezethet, ami alattomos betegség, testi-lelki tünetekkel, beszűkült élettel, pszichés zavarokkal. Az alkoholisták 90 százaléka soha nem próbál meg leszokni, a maradék 10 százalék az, aki legalább egyszer megpróbálja, de ennek a csoportnak is csupán a fele képes a továbbiakban is tartósan józan maradni.

– Azoknál, akik például elveszítették a munkahelyüket, megváltoztak életkörülményeik, nehezen viselték a bezártságot vagy a korlátozásokat, úgy érezték, méltóságuktól fosztották meg őket, könnyebben kialakulhatott egy szenvedély az alkohol iránt. Beállt egy kontrollvesztés a karantén alatt, és annak ellenére, hogy az illető tudja, hogy rombol ezzel, mégis folytatja az ivást. Tudatában van annak, hogy nem jó, amit tesz, mégis folytatja. Ez már az alkoholizmus felé vezető út – mondta Dulányi Szidónia. Hozzátette: nyilván az, hogy a statisztika szerint nagyobb alkoholfogyasztás történt, még nem jelenti azt, hogy alkoholizmusról is beszélhetünk.