Óraátállítás Benjamin Franklintől az EU totojázásáig

Óraátállítással kezdtük a vasárnap hajnalt, ezúttal egy körrel visszafelé tekertük a nagy mánusokat. Bár évek óra rebesgetik, hogy megszabadulunk bioritmusunk ily módon történő felforgatásától, úgy tűnik, ez még jövőben sem esedékes.

[reklam[

Október 27-án, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kellett visszaállítani az időmérőinket. Ez elvileg azt jelenti, hogy reggel egy órával tovább maradhattunk ágyban, ám a kettős időszámításnak egyéb előnyeit vélték felfedezni azok, akik kitalálták. Elsőként talán Benjamin Franklin amerikai író, diplomata, üzletember és feltaláló még 1784-ben, de egyes források szerint ő inkább szatirikus megközelítésből akarta egy órával korábban felkeltetni az embereket. A 19. század legvégén George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő is hasonló ötlettel rukkolt elő, ám terve nem kapott kellő figyelmet. Az első világháború idején aztán újból napirendre került, és akkor már be is vezették.

Elsőként az Osztrák–Magyar Monarchiában és Németországban, 1916. április 30-án, példájukat pedig csakhamar más országok, így Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is követték, de később valamennyien visszaálltak a normál időszámításra. A második világégéskor már az USA vitette elő folyamatosan az órát – ez volt a War Time.

Az energiatakarékosság jegyében

Magyarországon 1954-ben vezették be ismét a csúcsterheléskor jelentkező kapacitáshiány enyhítésére, de csak három évig volt érvényben, 1980-ban viszont újra alkalmazták, energiatakarékossági megfontolásból; a nyári időszámítás akkor még március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.

Addigra már az Európai Gazdasági Közösség (az EU elődje) összes tagállama, a következő évtől pedig a Szovjetunió is bevezette, miután az öreg kontinens egyes országaiban már 1966-tól kísérletezgettek vele. Végül 1996-ig kellett várni az európai egységesítésig, amikor is az óra-visszaállítás időpontját kitolták október utolsó vasárnapjáig.

Kezdetben – az energiatakarékosság mellett – olyan előnyeit hangoztatták a mellette érvelők, mint a természetes világításban eltölthető szabadidő növekedése vagy a szabadban végezhető munka idejének meghosszabbodása. Az Egyesült Államokban statisztikákkal támasztották alá a bűnesetek számának csökkenését. Ahogy viszont telt az idő, az ellenzői száma is egyre gyarapodott.

Ez utóbbiak az óraátállításnak elsősorban az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását bizonygatják, nem beszélve arról, hogy bevezetése óta, amikor az áramfogyasztás még a bioritmusunkat követte, a légkondicionálók és számítógépek számának növekedésével sok minden megváltozott, és nem föltétlenül az esti lámpagyújtás emészti fel a legtöbb energiát.

Bizonyos felmérések alapján azt is kimutatták, hogy a tavaszi óraátállítást követő napokban jelentősen megnő az infarktusos esetek száma, a korai sötétedés aluszékonyságot, lehangoltságot, a fényhiány pedig egy sor további tünetet is okoz, de akár a depresszió és az öngyilkosságra való hajlam is felerősödhet. Olyan „apróságokról” nem is beszélve, mint például a tehenek hozzászoktatása a fejés időpontjának időnkénti megváltozásához.

A teheneket is zavarja

Ez utóbbi szemponttal többek között Medvegyev akkori orosz elnök is előhozakodott, amikor megindokolta, hogy országa – 2011-ben – miért töröli el az óraátállítást, ami a Kreml előzetes számítása szerint alig 0,01 százalékos fogyasztásnövekedést vetített előre. De nemcsak Oroszország tett így, hanem Fehéroroszország is, míg Ukrajna csak tervbe vette, de végül elállt tőle. Nem így Törökország, ahol 2016 őszétől kezdve végleg megmaradtak a nyári időszámítás mellett, amit Brazília 2019-től, Irán pedig 2022 szeptembere óta mellőz. A grönlandiak tavaly tavasszal álltak át végérvényesen a nyári időszámításra.

Időközben az Európai Bizottság is „kapcsolt”, és – az Európai Parlament kezdeményezésére – 2018. szeptember 12-én benyújtotta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről szóló irányelvjavaslatot, amely értelmében minden uniós országban megszűnne az évi kétszeri óraátállítás, és szabadon megváltoztatható lenne az egyes időzónákhoz való tartozás. Jelenleg ugyanis három standard időzóna van az Európai Unión belül: a nyugat-európaihoz Írország és Portugália tartozik, a közép-európaihoz 17 tagállam, köztük Magyarország, míg a kelet-európaihoz Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia.

Eme javaslat megtételét egy olyan EU-szintű felmérés idézte elő, amelyben a 4,6 millió megkérdezett 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. Romániában ez az arány 83, Magyarországon 85 százalékot tett ki, és az ottani válaszokból kiderült, hogy minden második megkérdezettnek volt már valamilyen konkrét kára a mesterséges időeltolásból, és nagyjából minden tizedik orvoshoz is fordult emiatt. Úgy fest, sokan napokig nem tudják kialudni magukat, elkésnek a munkahelyükről, álmatlanságtól szenvednek, és jelentősen emelkedik a szív- és érrendszeri zavarok száma. Nagyon sokan magas vérnyomásra, migrénes rohamokra, fáradékonyságra, depresszióra panaszkodnak, de gyakori jelenség a rossz közérzet, összpontosítás-vesztés, ingerlékenység, étvágytalanság és az emésztési gond is.

Nem szerepel az Európai Tanács napirendjén

Mindezek tükrében az Európai Parlament már a következő évben a tavaszi és őszi óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött – és aztán nem történt semmi. Ehhez ugyanis előbb a tagállamoknak kéne egymás között egyeztetniük, hogy az egységes piac működését ne befolyásolja az egyik vagy másik időzónához való tartozás, ami egyelőre várat magára. Mégpedig azért, mert „mindig voltak fontosabb kérdések napirenden”. Ezt már Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő mondja, akit a totojázás okáról kérdeztünk.

„Ez annak ellenére sem volt prioritás, hogy az Európai Unió minden polgárát érintő kérdésről van szó. Az Európai Parlament legutóbb 2021-ben kérte, hogy az Európai Tanács gyorsítsa fel az eljárást, de azóta sem történt előrelépés. Nem arról van szó, hogy bármely ország ellenezné ezt, egyszerűen nem prioritás, és nagyon sok egyeztetést igényelne. Ugyanis a tagállamokra lenne bízva, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, ezt minden országban el kellene dönteni valamilyen formában. És ennek az egésznek csak akkor lenne értelme és haszna, ha összehangoltan tudnának erről dönteni. Ellenkező esetben előfordulhat az, hogy eddig egy időzónában lévő szomszédos országok más-más időzónába kerülnek. Ez jelentősen megbonyolítaná az életünket, a gazdaságot ahhoz képest, hogy a cél éppen egy létező probléma megoldása lenne. Személyesen természetesen én is szeretném, ahogy nagyon sokan mások is, hogy ne kelljen többé átállítanunk az órát minden márciusban és minden októberben” – magyarázta lapunknak a politikus.

Mivel a Time Use Initiative (TUI) nemrég az óraátállítás 2026-ig történő megszüntetését javasolta az EU számára 12 pontos időpolitikai kiáltványában, Vincze Lorántot ennek esélyéről is kérdeztük. A válasza azonban nem ad okot túl sok derűlátásra e tekintetben, mert ennek egyelőre semmilyen jelét nem látja. „Nincs az Európai Tanács napirendjén. Ettől természetesen a jövőben megszülethet a közös döntés, lehetőség bőven lesz rá” – szögezte le. Ezek szerint – ha csak valami csoda nem történik – még évek múlva is tekergethetjük a mánusokat…

Címlapfotó: Nagy Botond/Székely Kalendárium