Gyermeki lelkek az iskolai tanácsadó szobákban: válsághelyzetek és megoldások
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környeze...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Bernád Ilona bába (szülésznő), természetgyógyász, néprajzi szakíró neve valószínűleg nem ismeretlen olvasóink többsége számára, személyesen is találkozhattak vele az érdeklődők a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben, ahol érdekfeszítő, átfogó előadást tartott, amelyből már tolmácsoltunk pár gondolatot, alább a folytatás következik.
Bernád Ilona mélyen hisz abban, hogy minden ember a saját egészségkultúrájában egészséges, nincs ez másként a magyarság, székelység, csángóság esetében sem.
A természetes, háborítatlan szülést-születést ellehetetlenítő, megváltozott körülmények miatt elmarad az újszülött és anya között az első percekben létrejövő ősbizalom kialakulása – erről az előbbi írásban részletesen szó esett, ám Ilona ugyanilyen gondnak tartja, hogy a mai ember elvesztette a hitét, amely századokon-ezredeken át segítette őt a megmaradásban. Elvesztettük ugyanis azt a pozitív gondolkodást, a megingathatatlan reménységet, hogy a fennvaló gondot visel ránk, és mindenen átsegít. Ezt a hitet erősítették – a családon túl – a népszokások, az ünnep- és jeles napok, amelyek a hétköznapokból a „szent időbe” való kikerülés lehetőségét adták.
Az emberi élet 7 éves szakaszai
Az egykori közösségek megkerülhetetlen ereje, megtartó hatalma volt ugyanakkor az asszonyi erő – a szülésnél és a haldoklásnál is, az élet első percétől az utolsó lélegzetvételig az asszonyok kísérték, segítették végig az embert. Hitték, hogy mindkét esetben, azaz a lélek érkezésekor és távozásakor is megnyílik a tér-idő kapu, ám ahogyan a születést, a meghalást is „elvették” az intézményesítéssel. Őseink láncolatából született láncszemek vagyunk magunk is, az ősök üzennek a haldoklókon keresztül, és nincs, aki hallaná – mondta az előadó.
Kitért arra is, hogy az emberi élet hagyományosan 7 éves szakaszokra volt osztva: születéstől 7 éves korig tart az első, amikor a gyermeknek az édesanyjával kell lennie, és nincs más dolga, csak hogy játsszon, figyelje az életet. 7 és 14 éves kor között a munkára nevelés időszaka zajlik, amit a legény- és leányavatás koronáz meg, a 20–21 éves kor pedig már az esküvők, lakodalmak ideje. Élettani szempontból az ideális, ha az anya 24 éves koráig megszüli első gyerekét.
A 7×7, azaz 49 évet megélt emberek már ünneplést érdemelnek, hiszen sok lépcsőt megtettek, sok mindent elértek, az 50 évesek köszöntése bevett szokás volt (sok helyen ma is az).
A természetesség szerepe az életünkben
Több síkon is tehetünk érte, a témáról a szerző számos könyvet írt, amelyek részletesen leírják a táplálkozással, gyógymódokkal stb. kapcsolatos tudnivalókat. A táplálkozásunkban tértünk el talán leginkább a hagyományoktól, hiszen régen mindenki magának termelte meg az élelmet, mozgással (!), az ideális ma is az lenne, ha saját kertünkből, az erdőből, mezőről kerülne asztalunkra a táplálék, de legalább a Kárpát-medencéből származó, szezonális, és minél egyszerűbb fogásokat ajánlott fogyasztanunk. Meglepő lehet megtudni, hogy a magyar szegényparaszti konyha megfelel a korszerű táplálkozástudományi követelményeknek.
Az időnkénti böjt és méregtelenítés is alapvető, különben jönnek a betegségek. Évente kétszer, vagy legalább péntekenként érdemes böjtölni, hiszen amellett, hogy fiatalít és hatékony stresszoldó, a befelé figyelést, az elmélyülést is segíti, a hit is megerősödik általa – egyszóval a leghatékonyabb öngyógyító módszer.
Ugyanilyen fontos a természetes alvás, pirkadattól estig legyen aktív a szervezet, ahogyan a régiek ezt ösztönösen tették, hiszen ez van összhangban azzal, ahogyan a fényhatás befolyásolja, esetenként fel is boríthatja a hormonháztartásunkat.
Végül nem szabad megfeledkeznünk népművészetünkről: ősképeink, színeink, szimbólumaink ismeretéről és használatáról. A népdal, az éneklés, a néptánc is egyfajta egészségmegőrző módszer, a népmesék, balladák üzenetei a lelket erősítik, sőt, a hagyományos magyar térrendezés is hozzájárult az egészség megőrzéséhez, mondja a népi gyógyász, hangsúlyozva, hogy a hagyományos, holisztikus rendszer a teljességet szolgálja: a testet, a lelket és szellemet egyaránt gyógyítja.