Pénzrabló „csodavizek”

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem podcast-sorozatának egyik részében dr. Albert Csilla, a Csíkszeredai Kar Élelmiszertudományi Tanszékének adjunktusa beszélget dr. Csapó Jánossal, a Sapientia EMTE és a Debreceni Egyetem emeritus professzorával – a Hitek és tévhitek a táplálkozásban témát boncolgatják, alább az elhangzottakból szemlézünk.

Manapság egyre jobban odafigyelünk az egészséges táplálkozásra, nagyon divatos lett különböző diétákat követni, és ebből kifolyólag egyre több, tudományosnak tűnő féligazságokat tartalmazó hír jelenik meg, ami néhány esetben téves, vagy akár káros információt ad. Ilyenek például, hogy a cukorbetegek is ehetnek csicsókát, mert az tele van inzulinnal, vagy a kecsketej azonos minőségű, mint az anyatej, illetve, hogy a koleszterin méreg az emberi szervezet számára.

Mai tudásunk szerint víz nélkül egyszerűen nincs élet. A víznek összetett és fontos szerepe van a szervezet egészséges működése szempontjából, egyben a legfontosabb élelmiszerkomponensünk is.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon jobb-e az ásványvíz a szervezet számára, mint az egyszerű vezetékes csapvíz? Dr. Csapó elmondása szerint ő maga számos ásványvíz és vezetékes víz mintájának elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy előbbieknek alig nagyobb az ásványianyag-tartalma. (Az ásványvizek átlagos kalciumtartalma 200 mg/liter, egy liter tejé 1200 mg/liter, tehát legkönnyebben a tejből pótolható ez a fontos elem.) Finomak és jók tehát az ásványvizek, de aki a csapvízre esküszik, az sem szenved hátrányt – vonták le a következtetést. Aki folyamatosan előbbit issza, annak ugyanakkor ajánlott félévente, évente váltogatni a márkákat, azért, hogy véletlenül se szaporodhasson fel a szervezetben az adott típusban hangsúlyosabban jelenlevő ásványi anyag.

Dr. Csapó nyomatékosan hangsúlyozza: ne dőljünk be azoknak a kampányoknak, reklámoknak, amelyek különféle dúsított, energetizáló stb. vizeket kínálnak borsos áron, jól hangzó ígéretek mellett. Ezek egyike sem hoz semmiféle változást a szervezetben, egyszerűen nagyon jól felépített marketingről van szó, amelynek egyetlen célja, hogy a pénzünk az ezeket a „csodavizeket” forgalmazók zsebébe kerüljön.

Népszerű gyakorlat manapság a vitamintabletták szedése, a reklámokban egyes típusokat a megengedettnél sokkal magasabb arányban ajánlanak bevinni, általános jelenség a túlfogyasztás. A vitaminoknak kétféle típusa van, vízben és zsírban oldódóak, utóbbiak esetében jelentkezhetnek problémák, mivel ezeket a szervezet raktározni tudja. Előbbiekből, ha sokat fogyasztunk, jó eséllyel kiürül a fölösleg. De itt is adódhatnak gondok, például a C-vitaminnal: mértéktelen fogyasztása akár vesekőhöz is vezethet, mivel oxálsav formájában metabolizálódik, azaz ürül ki a szervezetből, ez pedig a húgykő, a vesekő egyik alkotórésze.

Természetesen fontosak a vitaminok, de nagyon kis mennyiségekre van belőle szükségünk, mikrogrammokban mérhető a szükséglet, ellenkező esetben hipervitaminózis alakul ki. Az A-vitamin túlzott bevitelének jelei például a hajhullás, a hámlás, a bőrgyulladás. A túlzott D-vitamin-fogyasztás következménye lehet a csontok törékennyé válása, mivel a vér kalciumszintje megnő, megmutatkozhat az érelmeszesedés. Egészséges embernek, aki kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozik, semmilyen vitaminkiegészítésre nincs szüksége, szögezi le a professzor. Tél végén, tavasz elején, amikor a szervezet készletei kiürülnek, és gyakoribbak a vírusok, megbetegedések, heti egy-két multivitamintabletta alkalmazható. Amikor azonban friss gyümölcsök, zöldségek állnak rendelkezésre, azaz tavasszal, nyáron, ősszel, erre semmi szükség. (A teljes beszélgetés meghallgatható a sapientia.ro oldalról elérhető linken.)

A fentieket erősíti meg Covaci Andrea gyógyszerész, aki azt tapasztalta: a koronavírus-járvány után, de még mindig az árnyékában, illetve a tavasz beköszöntével egyre többen szednek különféle vitaminokat. Ilyenkor általában kimerültebbnek érezzük magunkat, ez az állapot eltarthat néhány hétig, ilyenkor fontos a vitaminpótlás – mondja, de rögtön hozzá is teszi, hogy ezekkel a készítményekkel is érdemes óvatosnak lenni. Akárcsak a gyógyszerek esetében, a vitaminoknál is el kell olvasni a betegtájékoztatót és betartani az előírt adagot, illetve az sem javasolt, hogy állandóan szedjünk valamilyen készítményt. Az emberek a koronavírus járvány alatt úgymond rászoktak ezekre, nagy kiszerelésben vásárolják a multivitaminokat, melléje pedig még különböző étrendkiegészítőket is, ami nem feltétlenül tesz jót a szervezetnek. Hangsúlyozza: semmi nem indokolja, hogy nagy dózisban és főleg hosszú ideig szedjünk vitaminokat, ugyanis ezeknél is fennáll a túladagolás veszélye. A gyógyszerész szerint a szerveztünk jelzi, ha vitaminra van szüksége, tartós fáradtság esetén érdemes beszerezni magasabb dózisú készítményt, de ezt is csak meghatározott ideig, általában egy hónapig ajánlott szedni. Itt is, akárcsak más gyógyszerek vagy táplálékkiegészítőknél, fontos a mértékletesség, az egészséges emberek esetében pedig inkább ajánlott, hogy a szervezet kiegyensúlyozott táplálkozás révén jusson hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagokhoz. Fontos, hogy minél többet legyünk a napon és friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk – figyelmeztet a szakember. (B. I.)