Rókagombás paprikás

Azt semmiképp nem mondhatom, hogy rókagomba-paprikás, ámbár minden alkalommal tartalmazza a meglelt gombamennyiség egészét, de még így is igényli a zöldségfélék támogatását, hogy a végeredmény egy bőséges tál étel legyen (a család nagy mennyiségeket képest fogyasztani).

Ezért dúsítom hagymával, paprikával, paradicsommal, cukkinivel, és kukoricával (már ha úri kedvem úgy tartja, a hűtőm tartalmának meg tagja), elvégre már a vizet is dúsítják hidrogénnel, mondván, hogy az egyik hidrogén az idők folyamán elpárolgott belőle (!?). Jó, hogy az oxigén maradt, mert, ha ő is elszáll, itt maradunk víz nélkül. Habár ez a veszély egyelőre nem fenyeget, vízben hiányt egyáltalán nem szenvedünk. A sok esőnek ugyanis pozitív hatása van a vízszintre, ezt gombászás közben is tapasztalhattam, összetalálkozván alattomos zsombékokkal, és rohanó hegyi patakokkal. A nagy mennyiségű csapadék egy másik pozitív hatását a locsolócső kopási indexén is észlelem, az idén kárt benne a sok használat nem tett, maximum a szél, meg a rárakódott por.

Ebédünkre visszatérvén, pedig, készítettem savanyúkáposztás rizottót is, a pincei hordó ezen kései, utolsó káposztájából. Végezetül, ha a tejfölt lehagyom a paprikásról, még az igen sok önuralommal rendelkező vegán rokonoknak is tálalhatok belőle.