Csak a jéghegy csúcsát látjuk – a legtöbb bántalmazott nő nem tud segítséget kérni
A bántalmazók elszigetelik áldozataikat ismerőseiktől, manipulálják és zsarolják őke...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A nagy sikerű Ezüst Akadémia előadássorozat második meghívottjaként március 9-én, a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház nagytermében dr. Mara Gyöngyvér, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi docense tartott előadást Mikroorganizmusok, amelyek bennünk élnek címmel.
Az előadás nem csupán azok számára lehetett érdekes, akik érdeklődnek a biológia iránt, hiszen a folyamatosan zajló tudományos kutatómunka eredményeinek ismeretében, azok alkalmazásával sokat tehetünk saját egészségünk megőrzése érdekében.
Helyszűke miatt nem lehetséges, hogy a tartalmas előadást teljes egészében idézzük, inkább csak a téma iránti érdeklődést igyekszünk felkelteni olvasóinkban, egyben arra buzdítva őket, hogy aki teheti, vegyen részt az ismeretterjesztő előadássorozat további alkalmain is. (Ma, március 22-én 16.30-tól dr. Gundel Jánost, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzorát várják a Vigadóba, az Egészséges és/vagy modern táplálkozás/gasztronómia – magyar hagyományok című előadással).
– Tudta-e, hogy az emberi testben tízszer több mikroorganizmus található, mint emberi sejt? Bár a korábbi ismeretek alapján a mikrobák jelenlétét a bélcsatornára (bélflóra) korlátoztuk, mára már a genetikai vizsgálatok eredményeképpen biztosak lehetünk, hogy nincs olyan emberi szövet, amely steril lenne. Az emberi test tehát egy komplex élettér, és napjaink egyik legnagyobb kihívása megfejteni a bennünk élő mikroorganizmusok hatását a szervezetünkre. A mikrobiális közösségek valószínűleg kulcsszerepet játszanak az egészség megőrzésében és a betegségek kialakulásában – vezette fel a témát dr. Mara Gyöngyvér.
Mint elmondta: a tudomány most kezdi felismerni, milyen hatalmas mértékben befolyásolják szervezetünket a mikroorganizmusok – baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek –, és nem csupán a puszta fizikai működés szintjén. Bizonyos kémiai folyamatokat is leírtak, amelyek arra engednek következtetni, hogy érzéseinkre is hatással vannak, hiszen szerepük lehet a boldogsághormon termelődésében. Kapcsolatot találtak továbbá bizonyos baktériumok és az elhízás között is.
Mivel a velünk élő baktériumoknak ilyen szerteágazó és nagyon jelentős hatásuk van az egészségünkre, fontos, hogy ne romboljuk le ezt a jó együttműködést. Az antibiotikumok például többnyire nemcsak a kórokozókat, hanem a jótékony baktériumokat is megölik vagy gátolják, probiotikumokkal csökkenthetjük ezt a hatást, helyreállíthatjuk az egészséges mikroorganizmusok számát.
Bebizonyosodott az is, hogy a tapasztalatra, megfigyelésre alapozott népi bölcsességeknek van valóságalapjuk, hiszen ma már igazolni tudják például a savanyított, erjesztett káposzta pozitív hatását. Maga az előadó is azt javasolta: fogyasszunk belőle lehetőleg rendszeresen, hiszen a benne található mikroorganizmusok jótékonyan járulnak hozzá az egészséges bélflóra fenntartásához, helyreállításához.
Ugyan jelenleg még sok a feltáratlan összefüggés, és folyamatban van a szervezet „feltérképezése” ebben a tekintetben, a kutatók már előretekintenek a jövőbe. Elképzelhető ugyanis, hogy ha majd sikerül az egyén pontos „mikrobatérképét” felállítani, abból következtetni lehet mindazokra a betegségekre, amelyekre az adott szervezet hajlamos lehet. Tudni kell, hogy ebben a vonatkozásban sincs két teljesen egyforma ember, születéskor kerülünk kapcsolatba az első mikroorganizmusokkal (a szülőcsatorna vagy az anya bőre révén), és életünk során alakul ki a ránk jellemző „baktériumflóra”. (A szakember rámutatott, utóbbi kifejezés elévültnek, pontatlannak számít, helyette a humán mikrobiom használatos.)