Egy hónapnyi utazás, avagy megtapasztalni, hogy milyen is Görögország biciklivel
Bocskai Csaba informatikus már középiskolás korában célul tűzte ki, hogy legyalogol ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A baróti házasság heti rendezvények egyik meghívottja a csíkszeredai Kui Enikő pszichológus volt, aki Szexualitás és szexuális nevelés a családban címmel tartott előadást. Mint kiderült, e téren van még jócskán, amit bepótoljunk, a családon belül a szexualitás témáját ugyanis sokszor hallgatással mellőzve senkinek sem teszünk jót: sem magunknak, de legkevésbé gyermekeinknek, minek okáért bizony sokszor nagyon csúnya történetekkel vagyunk kénytelenek szembesülni.
A pszichológus szerint nagyon nagy bajban vagyunk, ami a családon belül a szexről való kommunikációt illeti. Mi a teendő? – tette fel a kérdést.
Elmondta, hogy a gyermekek, fejlődésük legelső szakaszában, ahogy ujjaikat, lábaikat felfedezik, úgy fedezik fel egyéb testrészeiket is. Észreveszik azt is, hogy kellemes érzés hozzájuk érni, ám ha azt a szülők lereagálják – amit nem szabad! – akkor attól kezdve a gyermek tudni fogja, hogy az egy jó dolog, ám nem szabad csinálni. Később, iskolás korukban, ha például nagyobbak avatják be őket különböző dolgokba, fontos, hogy értelmi szintjükön beszéljünk velük a történtekről, megkérdezzük tőlük, mit gondolnak az egészről, vagy mire kíváncsiak.
Másrészt, mint hangsúlyozta, a mai tinédzserek nem azokat az információkat kapják a nemiséggel kapcsolatban, amire szükségük lenne. „A változó korban segítenünk kell őket az átállásban”– fejtette ki. Ilyenkor legjobb, amit tehetünk, ha érzelmileg támogatjuk őket, megerősítjük bizalmukat.
Rossz példaként említette meg azt, hogy társadalmunkban úgy beszélünk a szexről, mint sportról.
– Jó lenne, ha az olyanok helyett, mint például „helyzet van, be kell lőni” más metaforákat használnánk. Más lenne az egész forgatókönyv, ha esetleg úgy közelítenénk meg a kérdést, mintha pizzát enni készülnénk. „Éhes vagyok, nem ennél meg egy pizzát?”– kérdezhetnénk párunktól, amit aztán lehetne fokozni is azzal, hogy „a szokásosat kéred, vagy kipróbálunk valami újat”? – fejtegette.
Mert, ha a szexet sportnak tekintjük, akkor azt gondoljuk, úgy is kell csinálni, teljesítményszerűen – véleményezte.
Mint összegezte, ha szülőként jó példát nyújtunk gyermekeinknek, akkor azt fogják követni, és nem a máshol látottakat. Fontos, hogy ha valami történik velük, akkor azt közösen beszéljük meg, azon az értelmi szinten, amelyiken éppen vannak. És ne csak a negatív dolgokról beszéljünk, ne csak a féltés legyen szavainkban, hiszen a szexnek magának nem csak rossz oldala van.