Szilvás lepény

Az idei tavaszi napéjegyenlőség után a Hold úgy döntött, hogy március 31-re gömbölyödik teljesre. Ez azt is jelentette, hogy másnap, vagyis április elsején máris húsvétozhattunk, mivel ez volt a holdtölte utáni első vasárnap.

Szerencsére csak az időjárás viccelt meg, némi hűs szelek szárnyán szálló havas esőkkel. Ennél sokkal rosszabbul jártak a Magyarország nyugati végein lakozó testvéreink, akik a szintén április 1-re eső húsvéton, 1945-ben, a Tavaszi ébredés nevű hadműveletet kellett túlélniük. Az orosz haderők elől távozó német és az érkező szovjet csapatok hidakat, épületeket robbantottak, ennek esett áldozatául a zalaegerszegi állomáson továbbszállításra várakozó sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum sok értékes darabja. A nagykanizsai Ferences Rendház évkönyve szerint: „Húsvét vasárnapján megtörtént a megszállás. A pince tele hívekkel (cirka 340), ott voltak a szentmisék a délelőtt folyamán, míg ezen idő alatt az istálló melletti falnál felállított ágyúkkal a német menekülő hadsereget ágyúzták! Órákon át ágyú, pergőtűz volt.”

Gondolataim szabad folyásában pedig igen nagy segítséget nyújtott a szakadó eső moraja, a kellő helyeken roppanósan ízes szilvás lepény, és a tonikba keveredett csöppnyi gin is.

SzakÁ(rus) Cs(illa)