Szörp

Nem tudom, hogy a madarak hogy állnak az idegen nyelvek elsajátításával, de a szomszéd háztető antik tévéantennáján, özönvízszerű zivatarok között előbukkanó napsugárban sütkérező kétfajta madár épp úgy társalog egymással, mintha lényegbevágó kérdéseket tárgyalnának meg.

Az egyik cserreg, a másik trillázik, és igen jólneveltek, még véletlenül sem vágnak egymás szavába. Az újra eleredő eső vet véget a találkozónak, én meg visszatérek a bodzavirágok bogártalanításához, azon elmélkedve, hogy fokozatosan átvehetnénk Kína válláról a rizstermesztés terhének egy részét, vizes gödreink hasznosítása érdekében. Útjainkon amúgy is poligonszerű a közlekedés, így legalább szép zöld foltokat kerülgetnénk, hétvégi, autómentes napokon meg közösen gondozhatnánk a növényeket. Ily módon kerülne valami szép is a városba, melyet a közös munka miatt tán meg is becsülnénk.

Bodzavirágaim megtisztulása után pedig szörpkészítésbe fogok, hogy a forró napokon, a mezőgazdasági munkálatok után legyen mivel leöblítsük torkunkat.

Tartalma: 6 l víz, 4 kg cukor, 6 citrom, 25–30 szép nagy virág (mosását lehetőleg hanyagoljuk, mert e tevékenység folyamán az aromát is eltávolítjuk), 10 dkg citromsó, 1 kávéskanál nátrium benzonát. A vizet a cukorral összeforraljuk, kihűtjük, beletesszük a többi alkotóelemet, 4–5 napig érleljük.