Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Tehetünk a megelőzésért!

Tehetünk a megelőzésért! Életmód

Dr. Szász Szabolcsot, a kézdivásárhelyi kórház szülész-nőgyógyász szakorvosát a méhnyakrákkal – a betegség természetével, kialakulásával, megelőzési, szűrési lehetőségeivel – kapcsolatos kérdésekkel kerestünk fel, miután számos előadást is tartott a témáról, azzal a szándékkal, hogy minél több súlyos megbetegedés megelőzhető legyen.

– Mit takar tulajdonképpen a méhnyakrák kifejezés?

– A női nemi szerveket két nagy csoportba osztjuk, külső és belső nemi szervekre. A méh egy körte alakú és nagyságú (7–8 cm) páratlan belső női nemi szerv, amelynek a menstruációs ciklusban, szaporodásban van szerepe. Több részét különböztetjük meg: méhfenék, méhtest, méhüreg, méhnyak. A rák mint betegség Hippokratész görög orvostól kapta a nevét, ő Carcinosznak nevezte el a rosszindulatú elváltozásokat, innen ered a karcinóma szavunk. Onkosznak hívta a jóindulatúakat, innen származik az onkológia szavunk is, vagyis az orvostudomány azon ága, amely a daganatos betegségek diagnosztizálásával, kezelésével foglalkozik. A karcinosz később angol nyelvre fordítva cancer, vagyis rák formában került be a köztudatba.

– Hol áll Románia a megbetegedések számát tekintve?

– A méhnyakrák világszinten nagy egészségügyi probléma, második helyen áll a nőgyógyászati rákos megbetegedések okozta elhalálozásokban, csak az emlőkarcinóma előzi meg ebben. Románia vezető helyen áll Európában a méhnyakrák előfordulása, valamint a méhnyakrák okozta elhalálozás terén. Ennek oka a betegséget okozó HPV (Human papillomvirus) vírusfertőzések gyakorisága, hiányzó vagy nem megfelelően hatékony szűrési program. A méhnyakrákot ugyanis a HPV-vírus okozza, ezek közül is 5 onkogén törzs: a 16, 18, 31, 33 és 35 játszik szerepet a betegség kialakulásában. A HPV-vírus szexuális úton terjedő fertőzés, ezért mondhatjuk, hogy a méhnyakrák szexuális úton terjedő betegség, akárcsak a HIV, a szifilisz és a hepatitisz B. Mint minden más ilyen fajta megbetegedésben, rizikófaktornak számít a szexuális élet korai elkezdése, a több szexuális partner, az óvszerhasználat mellőzése, a dohányzás, az elhízás.

– Milyen tünetekre kell figyelnünk?

– Sajnos, a méhnyakrák kezdetben tünetmentes, csak előrehaladott stádiumban jelentkeznek az első tünetek, ezért is jutnak sokszor későn orvoshoz a betegek. Ilyen az aktus utáni vérzés, menstruációk közötti vérzések, kellemetlen állagú és szagú váladékozás. Nagyon előrehaladott stádiumban, amikor már a hólyag és a végbél is érintett, véres vizelet és széklet, vizelési panaszok, székrekedés, valamit a rákos megbetegedések általános tünetei: a testsúlycsökkenés, étvágytalanság, általános állapot romlása lehet intő jel.

– Miből is áll a szűrés, és miért lenne fontos?

– Tudnunk kell, hogy azon kevés rákos megbetegedéshez tartozik a méhnyakrák, amelyet már nagyon korai szakaszban tudunk észlelni, diagnosztizálni. Ez abból az egyszerű okból adódik, hogy könnyen elérhető helyen van maga a szerv, a méhnyak, amelyről egy egyszerű eljárással citológiai mintát tudunk levenni, ezt az eljárást Babeș-Papanicolau citológiai vizsgálatnak nevezzük. A kiértékelés alapján, ha szükséges, további vizsgálatokat kell elvégezni. Sorrendben a kolposzkópia következik, amikor is egy mikroszkóphoz hasonló eszköz segítségével pontosabb képet kapunk a szöveti elváltozásról. Ha ez a diagnosztikai eljárás is igazolja a citológiai eredményt, akkor már kötelező a biopszia, azaz szövettani vizsgálat, ilyenkor szövetdarabokat nyerünk, amelyeket szövettanász értékel ki. Ez a vizsgálat eredményez biztos diagnózist, ez után következne a kezelés.

– Milyen a felépülés esélye?

– Ha időben jut orvoshoz a páciens, akkor a kezelés sikeressége és a teljes gyógyulás esélyei nagyon jók, ezért nagyon fontos a rendszeres szűrés, hogy időben felfedezzük a kezdődő betegséget. A műtéti kezelés a kezdeti stádiumban egy félórás rutinműtétből áll, amit konizációnak nevezünk, amikor is kúp alakban amputáljuk a méhnyak egy részét. A műtét után nagyon fontos a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, a recidíva észlelése érdekében. Sajnos, legtöbbször későbbi szakaszban kerülnek a betegek orvoshoz, amikor már nagyobb műtétből áll a kezelés. Ilyenkor eltávolítjuk a méhet, petefészkeket, petevezetékeket, valamint a környező nyirokcsomókat is, mivel legelőször ide képez áttétet a méhnyakrák. A műtét után vagy előtt onkológiai vizsgálatra is szükség van a sugárkezelés, kemoterápia elkezdése miatt, amit szövettani eredmény alapján állítanak be. Előfordul, hogy olyan végső stádiumban érkezik a beteg, amikor a műtét már nem javallott, ilyenkor az onkológusok határozzák meg a további kezelést. Láthatjuk, mennyire fontos, hogy időben észrevegyük a betegséget, hogy milyen nagy különbség van a kezelésben és a kezelés sikerességében az egyes stádiumokat összehasonlítva. Ahhoz, hogy időben felfedezzük a betegséget, rendszeres nőgyógyászati vizsgálat és évente egy citológiai eredmény szükséges. Kézdivásárhelyen kenetvizsgálatra a kórház nőgyógyászati járóbeteg-rendelőjében, valamint a magánrendelőkben van lehetőség. Beszélnünk kell még a HPV-vírus elleni oltásról, amelyet 9 éves kortól ajánlott beadni, a vakcina a gyógyszertárakból szerezhető be, rendelhető meg.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás