Ünnepek külföldön

Nehéz olyan családdal találkozni manapság, amelynek minden tagja itthon él és dolgozik. Majd’ mindenkinek van külföldön élő rokona, barátja, közeli ismerőse. Már az is ünnepnek számít, ha hosszú idő után találkozhatunk szeretteinkkel, ezek a pillanatok pedig általában karácsonykor, húsvétkor érnek bennünket. Idén azonban ez is, mint sok más, másként alakult. Olyan fiatalokat kérdeztünk, akik különböző okok miatt idén nem jöhettek haza ünnepelni.

Renátáék szerettek volna hazajönni

A gelencei Kovács Renáta öt éve él Németországban, a Fekete-erdő környékén. Édesanyját követve költözött ki, később férjét, Istvánt is ott ismerte meg. „Három éve már, hogy itt töltjük a karácsonyt. Eddig mindig olyan nehézségekbe ütköztünk, amelyek miatt nem tudtunk hazamenni. Idén a körülmények megengedték volna, hogy hazautazzunk az ünnepekre, azonban a járvány, a németországi intézkedések közbeszóltak” – mondta el, hozzátéve, örült volna, ha végre az itthoniak körében ünnepelhettek volna, de nem szomorkodnak, igyekeztek így is megteremteni a karácsonyi hangulatot. „Beszéltünk az otthoniakkal telefonon, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot” – emelte ki.

Renáta szerencsére a szűk családdal együtt karácsonyozhatott: férjével, kislányukkal, Fannival, az édesanyjával. „Az igazi karácsonyi hangulatot az adja meg nekem, amikor édesanyámmal közösen elkészítjük az ünnepi menüt: töltött káposztát, húslevest, kalácsot. Ez idén sem maradt el, ez a legjobb az egészben” – hangsúlyozta. Ngyon remélik, hogy jövőre már hazajöhetnek majd az év végi, hiszen az egy igazi feltöltődést jelentene számukra.

Rebeka és családja Magyarországon ünnepeltek

Szénégető Rebeka édesanyjával és testvérével lassan öt éve költözött Kézdiszentlélekről Sárvárra, párját is ott ismerte meg. „Eddig minden évben otthon, a tágabb családdal ünnepelhettünk. Idén azonban nem tudtunk hazautazni. Karanténba kellett volna vonulnunk otthon is, majd ha visszajöttünk, itt is. Nem engedhettük meg magunknak, hogy ilyen hosszú időre mind a négyen kiessünk a munkából. Így itt ünnepeltük a karácsonyt, anyukámmal, testvéremmel, a párommal és a szintén itt maradt barátokkal” – mesélte. Szerencsére ebben a modern világban a távol élő rokonok is másodpercek alatt elérhetők. „Minden nap hiányoznak, nem csak karácsonykor, de így egy kicsit mégis könnyebb” – emelte ki. Rebeka szűk baráti körrel a Velencei-tóhoz utazik szilveszterre.

Brigittához a szülei utaztak ki

A torjai Beke Brigitta és férje Dániában, Koldingban élnek. Ez a harmadik év, amikor a karácsonyt is ott töltik, idén a karanténkényszer miatt nem jöhettek haza, így a szülei látogatták meg őket. „Egy részből így is jó volt az ünnep, de mégsem olyan, mint otthon, hiszen az egész család nem lehetett itt” – jegyezte meg.

Az édesanyja elkészítette az otthoni hagyományos menüt, a töltött káposztát, ami egy kis „hazai” hangulatot kölcsönzött. A férje pedig a dániai szokásokhoz híven sertéskarajt készített káposztával – így lett a karácsonyuk egyszerre erdélyi és dán. „A család többi része, a barátok nagyon hiányoztak, videochaten beszéltünk, de az mégsem az igazi. Itt is vannak barátaink, de a kapcsolatunk nem olyan szoros, mint az otthoniakkal, emiatt nem volt teljes az ünnep. Az év minden napján hiányzik az otthon, ez az ünnepek alatt sincs másképp” – tette hozzá. Szilveszterre nem mertek tervezni, hiszen a helyi szabályok szerint 10 embernél többen nem lehetnek egy társaságban, így valószínűleg otthon köszöntik majd az újévet.

Zsolt a barátokkal töltötte a karácsonyt

A kézdivásárhelyi Munteanu Zsolt hat éve él Nürnberg közelében egy kisvárosban. Tavaly volt az első alkalom, amikor a karácsonyt itthon, a családdal ünnepelte, de az újévet azonban már Németországban köszöntötte. Idén már karácsonyra sem tudott hazajönni. „Idén tőlem 400 kilométerre, Lipcsébe, egy barátomhoz és feleségéhez utaztam. Négy napot töltöttem náluk, jó előre megbeszéltük, ki mit kíván, mit szeretne enni, mivel az ünnepek alatt minden üzlet zárva tartott. Szilveszterre azt terveztük, hogy a német-osztrák határon, az Alpok közelében bérlünk egy kis házat, de újabb szigorításokat vezettek be a vírus miatt, házat bérelni csak üzleti út esetén lehet, így le kellett erről mondanunk” – mondta el. Az otthoni barátaival tölti a szilvesztert, azokkal, akikkel anno együtt utaztak ki szerencsét próbálni Németországba. Nem föltétlenül a járvány miatt nem jött haza, inkább kényelmi okokból. „Karácsony előtt és szilveszter után nagyon nehézkes az utazás, hiszen 25-30 órát is felemészt. Az elmúlt 1-2 évben arra a döntésre jutottam, inkább az ünnepek után utazom haza, vagy pedig nyáron töltök 1-2 héttel több időt otthon” – mondta.

Karácsony kettesben

A kézdivásárhelyi Kovács Brigitta közel négy éve él Londonban, de idén volt az első alkalom, hogy a vírusnak és a Brexitnek köszönhetően nem jöhettek haza az ünnepekre. Az idei karácsony abból a szempontból is rendhagyó volt számukra, hogy a szentestét kettesben, a barátjával töltötték. „Idén egyedül kellett elkészítenem a karácsonyi vacsorát, ilyen még sose fordult elő. Került az asztalra töltött káposzta, hideg tál, francia saláta, bejgli és kalács is” – büszkélkedett a fiatal lány. 25-én meglátogatták a szüleit, akik nem messze tőlük, szintén Londonban élnek. „A nagyszülők, valamint a párom szülei azonban hiányoztak. Velük telefonon tartottuk a kapcsolatot” – tette hozzá. A szilvesztert szűk baráti körben ülik meg, az előírt szabályokat igyekeznek betartani.

Petra önkéntesként maradt külföldön

A sepsiszentgyörgyi Dénes Petra Svájcban, a francia részen, Fribourg kantonban, Montet-Mariapoli Focoban önkénteskedik. Ez az első alkalom, amikor nem ünnepel a családjával, „viszont óriási tapasztalat, hogy egy új, nemzetközi családban létezem, tulajdonképpen itt van az egész világ” – emelte ki. „A karácsony különösen megható volt, habár itt minden napot a család melegében élünk meg. Az ő szűkebb csoportjába 10 lány tartozik – brazil, olasz, pakisztáni, kínai, izraeli, dél-koreai és én, az erdélyi magyar –, valamint két koordinátor.

December 24-én az egész központ együtt ünnepelt, majd karácsony napján ajándékoztak. „Egymásnak készítettünk ajándékot. Reggelivel indítottuk a napot, majd egy hagyományos svájci étellel, a reclette-tel folytattuk, de volt tiramisu, mousse és más sütemények is” – mesélte. Petra az itthoniakkal is tartotta a kapcsolatot karácsony alatt, virtuálisan minden családi ebédbe becsatlakozott, beköszönt. „Fizikailag nem voltam ott, de a lelki jelenlétem vitathatatlan volt” – tette hozzá. A szilveszter hasonlóan telik majd, mind a karácsony, ugyanott, ugyanazokkal az emberekkel…