Vegyes

Az idők folyamán megbizonyosodtam, hogy egy bizonyos gyümölcs lekvárrá való alakítása bizony eléggé unalmas tevékenység. Persze, ha többfélét kezdünk összekeverni, már mindjárt érdekesebbé válik a dolog, mert közben bizsergő várakozás tölthet el, míg várjuk az ízes végeredményt.

Az azonos színű gyümölcsök harmonizálnak egymással, és igen jól megférnek egy üvegben. Így született meg az igen nagy sikernek örvendő áfonyás feketeribizli-lekvár is, amely évek óta töretlenül bitorolja a lekvárdobogóm legfelső fokát. Elkészítésének első momentuma az áfonyaszedés, amely igen üdítő tevékenység lenne, ha csak annyiból állna, hogy elrobogunk a helyszínre, ahol jóízűen elheverünk a fenyves alatti mohán (melegen ajánlott az otthoni kullancsvizsgálat!). De ugyanekkor kis türelemmel szert tehetünk a szükséges adag áfonyára is. Idén ugyan már bajosan, mert áfonyaérés idején, mohaágy helyett kórházin hevertem, amely körül sajnálatosan egy szem áfonya sem termett.

Ellenben jó orvos (egyenesen fő) igen, aki jól megreparálta a térdem, ezért hálám egy részét ezúton küldeném a székelyudvarhelyi ortopédiai osztály irányába. Áfonyát végül vettem, ribizlit pedig szedtem. Szépen össze is rotyogtak egy fazékban, minimális cukormennyiség (szerencsémre, e házban mindnyájan a savanykás ízek kedvelői vagyunk) és egy fél citrom levének társaságában.

SzakÁ(rus) Cs(illa)