A munkaadók kiegészítő nyugdíjat adhatnak

Saját nyugdíjprogramot – úgynevezett foglalkoztatói nyugdíjat – hozhatnak létre a munkaadók, kiegészítve ezzel a meglévő nyugdíjrendszereket, döntött a kormány. Az új nyugdíjrendszer életbe lépéséhez még a parlamentnek is el kell fogadnia a dokumentumot, és annak meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Az amerikai vagy brit piacon évek óta működő nyugdíjkonstrukció létrehozására egyébként uniós szabályok kötelezik a tagállamokat.

A többi nyugdíjpillérrel szemben a foglalkoztatói nyugdíj nem kötelező, hanem a munkaadó dönt arról, hogy létrehoz egy ilyen konstrukciót, amivel hozzájárul az alkalmazottai nyugdíjcélú megtakarításaihoz, ezzel a pluszjuttatással is szakembereket tudna csábítani, kompenzálva a munkaerőhiányt. Ha egy munkaadó létrehoz egy foglalkoztatói nyugdíjalapot, a csatlakozásra vonatkozó szerződés tartalmi elemeit be kell emelnie a munkaszerződésekbe.

A foglalkoztatói nyugdíj két részből tevődik össze: a felét a munkaadó, másik felét az alkalmazott fizetné, ugyanakkor a munkavállalót nem lehetne hozzájárulásra kötelezni. Amennyiben egy vállalkozás vagy intézmény a foglalkoztatói nyugdíjalap létrehozásáról dönt, létrehozhat egy saját nyugdíjalap kezelőt, vagy csatlakozhat egy már működő nyugdíjszolgáltatóhoz. Fontos viszont, hogy a pénz egy magánszámlán gyűlne, és az esetlegesen munkahelyet váltó alkalmazott eldöntheti, hogy továbbra is a régi munkaadójánál hagyja a foglalkoztatói nyugdíjalapját, vagy azt büntetőkamat levonása nélkül átviszi az új munkahelyére.

Hamarosan tehát megnyílik a lehetőség a cégek és intézmények számára, hogy segítsék dolgozóik nyugdíj takarékosságát, ennek a rendszernek a sikeressége azonban attól függ, hogy a törvényhozóknak sikerül-e olyan előnyöket beépíteni a jogszabályba, amely vonzóvá teszi a foglalkoztatói nyugdíjrendszert a munkaadók és munkavállalók számára, így szorgalmazva az önkéntes megtakarítást.

Biró Albin biztosítási szakértő, a Biztosítási Felügyelet (ASF) korábbi vezetőségi tagja szerint a foglalkoztatói nyugdíj azért lenne előnyösebb az alkalmazottnak, mint a harmadik pillérként működő fakultatív nyugdíj, mert ez esetben a munkaadó is hozzájárulna a megtakarított összeg felével. Ahhoz azonban, hogy a munkaadóknak is megérje létrehozni egy ilyen konstrukciót, adómentessé kellene tenni a befizetéseket, például úgy, hogy a foglalkoztató beillesztheti a béren kívüli juttatások rendszerébe munkáltatói hozzájárulásként, véli a biztosítási szakértő, aki szerint a nagy, versenyképes cégek tudnák ezzel a pluszjuttatással enyhíteni a munkaerőhiányt.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha csak az állami intézmények vesznek részt a foglalkoztatói nyugdíjprogramban, akkor a közalkalmazottaknak jelent egy újabb előnyt, ám ennek költségei az állami költségvetést terheli majd. Ha viszont a magánszektorban tevékenykedő cégeknek nem éri meg részt venni ebben a rendszerben, az nem is lehet sikeres. Ez esetben azt történhet, hogy a kormány kipipálta, hogy eleget tesz az Európai Uniós irányelveknek, de a lehetőséggel senki nem él.

Biró Albin emlékeztetett, hogy Romániában több példa van, hogy rosszul megfogalmazott törvényekkel bojkottálják az uniós irányelveket. Például az ország 250 millió eurót tudott volna lehívni a mezőgazdasági katasztrófaalapból a természeti károk enyhítésére, viszont ezt kivitelezhetetlen törvénnyel szabályozták. Másik példa a kötelező lakásbiztosítás, amely egyetlen szereplőnek sem jó, esetenként kifejezetten káros. Egyelőre a foglalkoztatási nyugdíjrendszer sem tűnik túl életképesnek.