A romániai lakosság vásárlóereje 51 százalékkal alacsonyabb az európai átlagnál

Romániában az éves egy főre jutó átlagos vásárlóerő idén 8017 euró, ami 51 százalékkal marad el az európai átlagtól, és ezzel a GfK piackutató cég Vásárlóerő Európa 2022 című tanulmányában szereplő 42 ország közül a 31. helyen áll.

A tanulmány szerint az előző évhez képest idén tovább nőtt a különbség a magas és az alacsony vásárlóerejű lakossággal rendelkező megyék között. A top 10-ben egyértelműen Bukarest áll az élen, 15.482 eurós egy főre jutó vásárlóerővel. Ez azt jelenti, hogy a főváros lakóinak a vásárlóereje 93,3 százalékkal magasabb az országos átlagnál és 3,6-szor nagyobb, mint az országosan legalacsonyabb vásárlóerejű Vaslui megyei lakosoké – hívta fel a figyelmet közleményében a GfK.

A tavalyi vásárlóerő szerinti első 10 megye többsége idén is bekerült a top 10-be, csak néhány változás történt a rangsorban. Idén Kolozs megelőzte Temes megyét, és 11.643 eurós egy főre jutó vásárlóerővel a második helyre lépett, míg a tavaly még hetedik Argeş és nyolcadik Arad megye ebben az évben helyet cserélt.

A GfK tanulmánya szerint az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 2022-ben 16.344 euró. A 42 ország között azonban nagy különbségek vannak: Liechtenstein, Svájc és Luxemburg lakosságának vásárlóereje jelentősen magasabb, mint Európa többi államában, míg Koszovóban, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában a legalacsonyabb. A liechtensteinieknek több mint 43-szor annyi pénz áll rendelkezésükre kiadásokra és megtakarításokra, mint az ukránoknak.

Akárcsak az előző években, a vásárlóerő szerinti európai rangsort Liechtenstein vezeti. A hercegségben az egy főre jutó vásárlóerő 66.204 euró, ami azt jelenti, hogy a liechtensteini lakosok vásárlóereje majdnem 4,1-szerese az európai átlagnak. Svájc és Luxemburg a második és harmadik helyen áll. Míg a svájciak egy főre jutó vásárlóereje 41.758 euró – ami majdnem 2,6-szorosa az európai átlagnak -, addig a luxemburgiak 37.015 eurót tudnak elkölteni fejenként. Ez az összeg majdnem 2,3-szorosa az európai átlagnak.

Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van. Ezzel szemben 26 olyan ország van, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az átlag alatti – köztük Spanyolország, amely az egy főre jutó 15.314 euróval valamivel az európai átlag alatt van. A múlt évhez hasonlóan Ukrajna a sereghajtó: az országban dúló háború miatt az ott élők egy főre vetítve mindössze 1540 euróval rendelkeznek, ami valamivel több mint 9 százaléka az európai átlagnak. A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 47 százalékkal az európai átlag felett van.

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (ideértve mindenféle állami juttatást is). A tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak.

Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – úgymint élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés – fordít.

forrás: Agerpres

fotó:  Gábos Albin