Adó- és pénzügyek 2022-ben

Az év elejétől számos adózási és pénzügyi jellegű szabályváltozás lépett érvénybe, amelyek mindennapjainkat befolyásolhatják: nőtt a minimálbér, a nyugdíj, a gyerekpénz, megszűnt az állam által támogatott kényszerszabadság, megadózzák a 4000 lejnél nagyobb nyugdíjakat, csökkent a tűzifa áfája, módosult a szponzorációt szabályzó törvény, adómentes ajándékot adhatnak alkalmazottaiknak a cégek, változott az adócsalás törvénye, és érkezik a cégek közti e-számlázás. Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb adó- és pénzügyi tudnivalókat az idei esztendőre.

Legtöbb két évig!

Mint ismeretes, idén januártól az eddigi 2300 lejről 2550 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, ami azt jelenti, hogy az eddigi 1386 lej helyett 1524 lejt kap majd kézbe az alkalmazott. Debreczeni László adószakértő arra figyelmeztette a munkaadókat, hogy legtöbb 24 hónapig lehet minimálbéren foglalkoztatni az alkalmazottakat. Hozzátette: a december közepén megjelent rendelkezés értelmében ez az előírás érvényes volt azokra a munkavállalókra, akik már több éve bérminimumot keresnek. A törvénykezők azonban visszakoztak, és december végén megjelent a pontosítás, miszerint a 24 hónapos határidő 2022. január 1-től számít. A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint most kezdett ketyegni az óra, tehát aki jelenleg minimálbért keres, azt 2024. január 1-től már magasabb fizetésen kell foglalkoztatni. A törvény ugyanakkor nem eredményez majd nagy béremeléseket, hiszen nincs előírva a kötelező béremelés mértéke, így ha a munkaadó akár 1 lejjel is megemeli a minimálbért, már teljesíti a törvényes feltételt – mutatott rá Debreczeni László.

Megszűnt a támogatott kényszerszabadság

A járványügyi intézkedések miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások ugyan el tudják küldeni alkalmazottaikat technikai munkanélküliségre, köznyelvben kényszerszabadságra, ám annak költségeit januártól már nem támogatja az állam. Debreczeni szerint az érintett cégek számára 2021. december 31-e volt az utolsó nap, amikor a kényszerszabadságon lévő alkalmazottak bérének 75 százalékát támogatta az állam.

Jelenleg még működik a rövidített munkaprogram állami finanszírozása. Ez egy részleges technikai munkanélküliséghez hasonló, a munkaadó a munkaprogram legalább 20 százalékában kell foglalkoztassa alkalmazottját, és ezt ki kell fizetnie. A munkaprogram elmaradó részére az állam kifizeti a bér 75 százalékát. Az állami támogatás odaítélésének feltétele, hogy az érintett cég forgalma legalább 10 százalékkal csökkent a járvány előtti időszakhoz képest vagy a 2019-es év átlagához képest, magyarázta az adószakértő.

Csökkent a tűzifa áfája, módosult a szociális adókulcs

Két új jogszabály is vonatkozik a tűzifa áfájának csökkentésére, mutatott rá Debreczeni László, aki szerint az egyik törvény a magánszemélyek, a másik pedig a jogi személyek esetében csökkenti 19 százalékról 5 százalékra a tűzifa áfáját. A hőenergia áfáját szintén 5 százalékban állapították meg magánszemélyek, kórházak és egyesületek esetében.

Piaci árakhoz igazították a lakóházak esetében alkalmazott és sokat vitatott szociális adókulcsot. Ez szerint a legtöbb 120 négyzetméter alapterületű laká-sok esetében 450.000 lejről 700.000 lejre emelték azt az értékhatárt, amire az ingatlanfejlesztők 5 százalékos áfával adhatják el a lakásokat. Debreczeni szerint ez hasznos módosítás, hiszen a 120 négyzetméteres lakások által megszabott eddigi értékhatár már nem felelt meg a piaci áraknak.

A cégek könnyebben szponzorálhatnak

Mint arról beszámoltunk, Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-es képviselő kezdeményezésére idéntől megváltozott a szponzorációs törvény, amely nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások kihasználják a szponzoralapokat. Eddig az a szabály volt érvényben, hogy ha egy cég nonprofit szervezetet vagy egyházat szponzorált, az összeget egy bizonyos keretig leírhatta az adójából. Ezzel a rendszerrel az volt a gond, hogy a cégek év közben nem tudták megállapítani, hogy milyen eredménnyel zárnak év végén, ezért vagy alulbecsülték a szponzorációs keretüket, vagy túlbecsülték az adóból leírható összeget, és ez esetben a keretet meghaladó összeget a következő évek adójából írhatták le.

Az idén életbe lépő új rendszer szerint az éves adóbevallásuk benyújtását követő 6 hónapban felajánlhatják a ki nem használt támogatási kereteiket valamelyik nonprofit szervezet számára. Ebben az esetben az országos adóhatóság a befizetett adóból utalja a nonprofit szervezet számlájára a támogatást. A cégeknek idéntől érdemes óvatosnak lenni, mert aki év közben ad szponzortámogatást, és túlbecsüli a támogatási keretét, az nem írhatja le a következő évek adójából. Az új szabály előnye viszont az, hogy az adóból ténylegesen leírható összeget a végleges adószámítást követő 6 hónapon belül fel lehet ajánlani a nonprofit szervezeteknek, így a teljes támogatási keret kihasználható.

Megadózzák a 4000 lej fö-lötti nyugdíjakat

Debreczeni László rámutatott, hogy a havi 4000 lej feletti nyugdíjak esetében betegbiztosítási járulékot is kell fizetni. Eddig az volt a szabály, hogy a 2000 lej feletti nyugdíjakra 10 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetni, ám idéntől akinek 4000 lej felett van a nyugdíja, az kétszer 10 százalékot fizet, azaz egyrészt a 10 százalékos jövedelemadót és további 10 százalékos betegbiztosítást is. A sepsiszentgyörgyi adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a szabály a külföldről kapott nyugdíjakra is érvényes, ám számukra külön eljárás rendelkezik, hogy miként kell az adókat befizetni.

Adómentes ajándék az alkalmazottaknak

Az adószakértő arra hívja fel a cégek figyelmét, hogy évente négy alkalommal – húsvétkor, március 8-án (a nőnapon), június 1-jén (gyereknapkor) és karácsonykor – adómentes ajándékokat adhatnak alkalmazottaiknak vagy alkalmazottaik gyerekeinek. Ezt eddig évente egy alkalommal lehetett megtenni 150 lej keretig. Idéntől viszont módosult a szabály, így négy alkalommal lehet, alkalmanként 300 lej értékben adómentesen ajándékozni, tehát évente 1200 lej értékben lehet jutalmazni az alkalmazottakat.

Változott az adócsalás törvénye

Idéntől ismét adócsalásnak minősül, ha a cég kiadja az alkalmazottak fizetését, és ennek adórészét visszatartja, de 60 napon belül nem fizeti be az államkasszába, hívja fel a figyelmet Debreczeni László, aki azt javasolja a vállalkozóknak, hogy fokozottan figyeljenek, mit fizetnek ki először, hiszen az alkalmazottaktól visszatartott adó befizetése az államkasszába elsőbbséget élvez például az áfával vagy társasági adóval szemben. Ha valamilyen ok miatt semmiképpen nem tudják a fizetésadót és járulékokat 60 napon belül kifizetni, akkor éljenek az átütemezés lehetőségével.

Bevezetik a cégek közötti e-számlázást

A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó szerint a pénzügyminisztérium kidolgoz egy listát, melyen a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások szerepelnek. Ezek esetében idén június 31-ig opcionális, azután pedig kötelező lesz a cégek közötti elektronikus számlázás. Debreczeni szerint egyelőre kíváncsian várják ezt a listát, azt viszont jó döntésnek tartja, hogy nem halogatják további évekig az e-számlázás bevezetését, hiszen ez jó eszköz az adócsalás visszaszorítására. A rendszer úgy működik, hogy a cégek az e-számlákat az adóhatóság platformján keresztül állítják ki, így arról azonnal értesül az ANAF.