Adótanácsadóra lesz szükség

A kormány tervei szerint jövő évtől minden családnak saját, államilag fizetett adótanácsadója lesz. Ahogy jelenleg a háziorvosi hálózatot az egészségbiztosító pénztár finanszírozza, úgy a családi adótanácsadók rendszerét a pénzügyminisztérium tartaná fenn, magyarázta Viorel Ștefan pénzügyminiszter.

A pénzügyminiszter szerint az országban 35 ezer adótanácsadóra lesz szükség, akik a családok és az adóhivatal között közvetítenek azáltal, hogy elkészítik a hozzájuk tartozó háztartások adóbevallását és érvényesítik azokat az adókedvezményeket, amelyekben a háztartások részesülhetnek. Az adótanácsadók beruházási javaslatokat is tehetnek az általuk képviselt családok számára vagy tanácsot adhatnak, hogy megtakarításaikat miként helyezzék el bankban vagy tőzsdén. Minderre azért lenne szükség, mert a kormány jövő évtől megszüntetné a jelenlegi 16 százalékos egyéni adókulcsot, és helyébe bevezetnék a családi adót, illetve az ehhez kapcsolódó adókedvezményeket.

A családi adózás lényege tulajdonképpen az, hogy az egy háztartásban élő személyek jövedelmét összeadják, és új adókulcsokat vezetnek be, így a háztartásoknak jövedelmi szintjük függvényében 0, illetve 10 százalékos adót kell befizetniük az államkasszába. Pénzügyi szempontból egy háztartás olyan személyek csoportját jelentené, amelynek tagjai lehet, hogy nem rokonok, de egy háztartásban élnek, és elfogadják, hogy közös vagyonnal regisztrálják őket az adóhivatalban. Az adójuk kiszámításakor az egy háztartásban élők minden jövedelmét összeadják, és ha a végösszeg 2000 lej alatti lesz, 0 százalékos adókulccsal számolnak, azaz teljes adómentességet fognak élvezni. A háztartásonként 2000 lej fölötti összegre pedig 10 százalékos adót vetnek ki.

A háztartások egy sor kiadást le tudnak majd írni az adójukból, amivel a kormányzat célja az, hogy kifehérítsen egy sor olyan tevékenységet, amelyekre a családok jelenleg feketén költenek. Ha ugyanis a családi adóból leírhatóak lesznek egyes kiadások, az arra ösztönzi majd a háztartásokat, hogy számlát és nyugtát kérjenek, például a gyerekek magánóráira vagy a lakás felújítási költségeire stb. A családok eltartásában lévő minden gyerek után a háztartás jövedelme függvényében 1200 vagy 1600 lej lenne leírható az adóalapból, de levonhatnák a nyugdíj-járulékot, az egészségbiztosítást, a tandíjat és egy sor más kiadást, és csak a különbségre vetnék ki az adót.

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó szerint jelenleg az egyéni adóból jelentéktelen összegeket lehet leírni, például a magánnyugdíjalapba befizetett összegeket vonhatják ki az adóalapból. A nyugati országokban a családi adókedvezményekkel sikerült kifehéríteni a gazdaság egy-egy szegmensét, magyarázza Debreczeni, aki úgy véli, ha lehetővé teszik, hogy a családi otthon kétévenkénti kimeszelését leírják az adóalapból, akkor mindenki számlát és nyugtát kér a munkálatért, ezáltal kifehéredhet ez az ágazat. A gazdasági szakember szerint valóban adótanácsadóra lesz szükségük a háztartásoknak, hogy a pénzügyi jelentéseket elkészítsék. Ha 2018. január 1-jétől bevezetik az új adórendszert, akkor az első családi adóbevallást 2019 májusában kell benyújtani a pénzügyhöz, hiszen jövő májusban még az idei évben érvényes egyéni adórendszer alapján kell nyilatkozni.

Miközben a családi adónak és a hozzá kapcsolódó kedvezményeknek többnyire pozitív a fogadtatásuk, a vállalkozókat aggasztja az, hogy a kormány a 16 százalékos egységes adókulcs eltörlését tervezi, és helyette progresszív adózást vezetne be. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adóval azokat büntetnék, akik sok pénzt akarnak keresni, de ezért sokat is hajlandóak dolgozni. Magánszférában ugyanis csak eredmény alapján lehet sokat keresni. A progresszív adó visszavezetése a jelenleginél is nagyobb munkaerőhiányt eredményezhet, mondja a gazdasági szakember, mert azokat a szakembereket ijesztenék el, akik eddig itthon maradtak a 16 százalékos adó kedvéért, de azt már nem vállalnák, ha 40 százalékot kellene az államkasszába befizetniük.