Alapfeltételek hiányoznak az ipar fejlesztéséhez

Ipari termelés területén Közép-Kelet-Európában Románia teljesít a leggyengébben, hiszen az egyetlen ország a térségben, ahol az ipar még nem kapaszkodott vissza a világjárvány előtti szintre. A valós gond viszont az, hogy a hazai ipar már a pandémia előtt is nagyon rosszul állt. Ennek legfőbb oka, hogy Romániában nem adottak a feltételek az ipar fejlesztésére, mert nem áll rendelkezésre megfelelő szállítási és energetikai infrastruktúra, és nincs elég szakember – mutatott rá Bende Sándor.

A képviselőház ipari bizottságának elnöke szerint az ipari termelés hiánya begyűrűzik az emberek hétköznapjaiba is, hiszen egyrészt az ország ki van szolgáltatva az importnak, ami a járvány idején csak fokozódott, másrészt a gazdasági növekedést nem érzi a lakosság, ha a drágulások miatt csökken az életszínvonal. A térség ipari termelésének helyzetéről az Erste Group Research készített elemzést, amelyből kiderül, hogy Romániát kivéve Közép-Kelet-Európa minden országában az ipari termelés elérte vagy meghaladta a pandémia előtti utolsó negyedév szintjét. Ezzel szemben országunkban a májusi mutatók szerint a 2019-es év utolsó negyedének szintje alá süllyedt az ipari termelés, és júniusig sem sikerült behozni a lemaradást.

Gond az, hogy Románia iparának húzóerői a Dacia és a Ford autógyárak, és ha ezek meginognak, az kihat a teljes ágazatra, hívta fel a figyelmet Bende Sándor. Az RMDSZ szakpolitikusa rámutatott: a két gépkocsigyár tavaly a legszigorúbb korlátozások évében is működött, idén viszont több alkalommal is – összeadva közel két hónapig – le kellett állniuk kényszerből, a Kínából importált úgynevezett félvezetők világszintű krízise miatt, ez negatívan hatott az ország ipari termelésére.

Bende úgy véli, az energiafogyasztásból is releváns következtetéseket lehet levonni, hiszen hétköznapokon az egész országban 7–7,5 gigawattnyi villanyáram fogy, ez hétvégére mindössze 1–1,2 gigawattal csökken. Mivel a háztartások és a kereskedelem áramfogyasztása hétvégén is pörög, a csökkenés tehát az ipari fogyasztás mértékét jelenti. Mivel a romániai ipari fogyasztás alig haladja meg az össz-villanyáramfogyasztás 15–20 százalékát, már szinte nem is lehet ipari termelésről beszélni, állítja a szakpolitikus, aki szerint egy másik beszédes mutató a folyó fizetési mérleg hiánya, ami szintén azt szemlélteti, hogy Románia keveset exportál, és ki van szolgáltatva az importnak.

Megoldás az ipar fejlesztése lenne, ám az országban ehhez nem adottak az alapfeltételek. Románia addig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási infrastruktúra, vagyis lesznek autópályák, gyorsforgalmi utak és gyorsan közlekedő vasúti járatok, hiszen jelenleg a vasúti átlagsebesség négy–ötször kisebb, mint az európai átlag. Másik hátrány, hogy egy új beruházás hónapokat kell várjon, amíg rá tud csatlakozni az elektromos hálózatra, illetve az ország egyes részeiben nincs kiépülve a gázhálózat. Mindehhez hozzáadódik, hogy hiába épülnének gyárak, ha nincs, akivel dolgozni. Románia valamikor a jó szakembereiről volt híres, de mára kifogyott belőlük, elsorvadt a szakoktatás, és a fiatalok külföldön próbálnak szerencsét. Ilyen körülmények között az is csoda, hogy legalább ennyi ipara is van az országnak, összegzett Bende Sándor.