Az csak a halottnak való csók. Szálljon ki az autóból mondjuk Brassó és Felsőtömös között az erdőben és megérzi, hogy miért mondom.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A városok különböző módszerekkel próbálják enyhíteni a gépjárművek által okozott gondokat. Sepsiszentgyörgy önkormányzata idéntől saját roncsprogramot indít, felvásárolja a régi autókat így próbál helyet felszabadítani városban.
– Ha ilyen ütemben növekszik az autók száma, megfojtjuk a várost –, fogalmazta meg nemrég Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az elmúlt öt év alatt 4500-zal nőtt a városban beíratott autók száma, meghaladva a 22 ezret. Tavaly, a járvány és korlátozások évében 713-mal nőtt a városban beíratott személygépkocsik száma, egy évvel korábban pedig 943-mal. „Ezt a növekedési ritmust az infrastruktúrával nem lehet utolérni, hiszen ha egy gépkocsira tíz négyzetméternyi parkolóhelyet számítanak, öt év alatt több mint négyhektárnyi új parkolót kellett volna kialakítani” – mutatott rá a polgármester. Hozzátette: keresik a megoldásokat, beazonosítottak helyszíneket ahová parkolóházakat lehet építeni, de vannak olyan városrészek, ahol nincs már hely. Az önkormányzat idén saját roncsautó-programot hirdet meg, és felvásárolják a tíz évnél régebbi gépkocsikat, abban bíznak, ezzel is szabadulnak fel helyek a városban.
A járművek által okozott légszennyezés-gondra válaszolva Brassó önkormányzata az országban elsőként kitiltaná a dízelautókat a városból, ahogyan az már sok európai nagyvárosban működik. Allen Coliban brassói polgármester erről az intézkedésről kérte ki a lakosság véleményét. A téma kapcsán Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára elmondta: európai viszonylatban is zajlik még a vita a dízelautók kitiltásáról, ám minden eddigi tudományos kutatás arra utal, hogy a dízel-kipufogógáz szennyezőbb, mint a benzines járműveké, ezért az európai törvénykezés abba az irányba mozdult, hogy háttérbe szorítsák, majd teljesen megszüntessék a dízelmotorok gyártását. Az államtitkár szerint, ha az Európai Unióban konszenzus születik, akkor Románia is alkalmazni fogja, addig is más módszerekkel próbálják csökkenteni a levegő szennyezettségét.
Szép Róbert magyarázata szerint az autók kétféleképpen szennyeznek: egyrészt kipufogógázzal és gumikopásból származó részecskékkel, másrészt az úttestről felkavart porral, ami a légszennyezés 30 százalékát is kiteheti. A szakember szerint a por hatékonyan csökkenthető, ha megfelelően takarítják, seprik, mossák az utcákat. Hozzátette: egyes városokban, Bukarestben, Brassóban vagy éppen a Csíki-medencében erre még rátevődik a hőinverzió jelensége, amikor még a minimális szennyezés esetén is felhalmozódik a szálló por a levegőben.
Az államtitkár rámutatott: az önkormányzatok a mobilitási tervekbe foglalhatják bele a szennyezés csökkentésére hozott javaslataikat. Egyik lehetőség a forgalom átszervezése, mivel ha az autók sokszor megállnak, újraindulnak, és gyakran keletkeznek forgalmi dugók, az növeli a kipufogógáz felhalmozódását. Másik megoldás, hogy a teherforgalmat kivezetik a városokból ezért kerülőutakat kell építeni, mivel sok városnak nincs terelőútja, vagy amit évtizedekkel ezelőtt építettek, azokat már „bekebelezte”, így újakat kell építeni. Szép Róbert szerint a városok saját hatáskörben is tudnak intézkedéseket hozni, például, ha a bizonyítottan nagyon szennyező gépkocsikat kitiltják egyes városrészekből. Néhány európai városban különböző színekkel jelzik, hogy mennyire szennyező a gépkocsi, és azt is, hogy a különböző besorolású autók melyik városrészekben közlekedhetnek.
Az csak a halottnak való csók. Szálljon ki az autóból mondjuk Brassó és Felsőtömös között az erdőben és megérzi, hogy miért mondom.
Nem ültetnek, mert félő, hogy a nagy sofőrök nekimennek! 🙂
„por hatékonyan csökkenthető, ha megfelelően takarítják, seprik, mossák az utcákat” na ezt várhatjuk.
Az autókat emberek vezetik, egyelőre még nem közlekednek saját elképzelésükből a járgányok!
Az utak mellé ültessenek fákat, ahol lehetséges, az is segít.