A rugnivaló hátsórészt két g-ével írják magyarul kedves székely hozzászóló.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A profit.ro gazdasági portál rámutat, ha a tervezet életbe lép a víz- és csatornázás, az elektromos áram, a földgáz, a közszállítás, a vezetékes és mobil telefonszolgáltatás, az internet, a kábeltelevízió, médiaszolgáltatók, a biztosítások, a gépkocsiszerelés, a csomagküldés, a fitnesztermek, a magánoktatás, a rendezvényszervezés, az ételkihordás, az egészségügyi szolgáltatások árait is kötelezően lejben kell megadni.
A kezdeményező szociáldemokraták arra hivatkoznak, törvény és az Alkotmány is szabályozza, hogy a lej a nemzeti valuta, közben az euróban megkötött szerződésekkel az eurót az ország tulajdonképpeni pénznemévé alakították. A kormány viszont ellenzi a tervezetet, arra hivatkozva, hogy beavatkozna a Román Nemzeti Bank hatáskörébe, valamint hogy drágulást vonna maga után. Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja lapunknak elmondta, az elvvel egyetért, hiszen a pénzhígulás okozta veszteségeket jelenleg a fogyasztókra terhelik a cégek, ám a gyakorlati kivitelezés kapcsán vannak fenntartásai. Hangsúlyozta, az RMDSZ frakcióban még nem született döntés a tervezet kapcsán, ugyanakkor erről koalíciós egyezségre is szükség van. Rámutatott, személyes véleménye az, valóban nem korrekt, hogy az árfolyamkockázatot a cégek átruházzák az ügyfelekre. Például ha két évre kötnek egy telefonbérletet, és azt lejben adnák meg, annak értéke már egy év után sem annyi lenne az infláció miatt. A pénzhígulást azzal védik ki, hogy az árat euróban szabják meg, a kockázatot áthárítják a fogyasztóra.
Ugyanakkor a kivitelezéssel kapcsolatban fenntartásai vannak, mutatott rá Miklós Zoltán. A tervezetben az szerepel, hogy a három évnél hosszabb lejáratú szerződéseket kiegészítő okirattal kell módosítani, átszámolni lejbe. Az ennél rövidebb időtartamú szerződések esetében nem kell módosítani, de az összeget a fizetéskor a BNR által megadott napi árfolyamon, vagy annál olcsóbban lehet átszámolni. Ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen, mert a cég nem tudja, mikor számláz, hogy mikor fizet az ügyfél, és aznap mekkora lesz az árfolyam. A szakpolitikus hozzátette, technikai problémák is vannak, emellett pedig aggályos, hogy a jogszabállyal az állam beavatkozik a szabadpiaci folyamatokba. Miklós Zoltán hangsúlyozta, amíg ősszel a tervezet napirendre kerül, az RMDSZ frakció kialakítja a hivatalos álláspontját, majd a kormánykoalícióban is megtárgyalják annak támogatottságát.
A rugnivaló hátsórészt két g-ével írják magyarul kedves székely hozzászóló.
Az oszig segbe rugnak onnan mindegyiteket!