Azt adjuk, amit elvárnak

Egy tusványosi beszélgetés meghívottai szerint ez nem egyszerű dolog, mert sokfélék vagyunk és sokféle a célcsoport is, de Székelyföld mégis egy karakteres vidék, éppen ezért jobb helyzetben van, mint Magyarország. A Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség vezérigazgatóját, Osváth Esztert és Molnár-Bánffy Katát, a Salt Communications kft. elnökét Magyari Tekla, a Nőileg magazin újságírója faggatta Székelyföld imázsáról.

– Először meg kell ismerni saját magunkat, mit tudunk nyújtani, eladni, s aztán figyelni arra, mit várnak tőlünk. Kutatni kell, hogy mit is gondolunk, milyenek vagyunk itt, mire büszkék, mire nem, s ezt a magunk sokdimenziós képét kell összeilleszteni a turisták nyilván egyszerűsített képével – mondta Molnár-Bánffy Kata.

Székelyföldnek télen-nyáron van mit felmutatnia, de az idevezető út és az itteni úthálózat most is azt a „skanzen” képet erősíti, amely jelenleg él a külföldi turistákban vidékünkről, és azt is traumatizálja, aki felkészül erre az „élményre” – hangzott el a Magyar Turisztikai Ügynökség sátrában.

A kulturális kötődések miatt lehet, hogy a magyarországiak is szívesen jönnének sízni ide, de addig fejleszteni kell, mert a 7–8 órás út nem növeli a vidék vonzerejét. Egy amerikai sem jönne ide a sípályáinkért, nyáron viszont ők is találnak olyasmit, amiért érdemes ideutazni – ilyen példákkal próbálták a meghívottak azt tudatosítani, hogy amikor a turistákat megcélozzuk a marketingkommunikációval, akkor már tudnunk kell, hogy télen vagy nyáron melyik desztinációt és melyik célcsoportnak ajánljuk. Jól jár itt, aki pihenni akar, de ehhez nem tartozik hozzá a fárasztó út, bár a helybeli híres vendégszeretet, egy pohár pálinka képes elfeledtetni azt. Székelyföld vonz­erejét most is a néphagyományok, az egyedi gasztronómia és a természeti környezet jelenti, no meg a medve, de mindenekelőtt a székely ember, a gondolkodása és a nyelve a legizgalmasabb, a legtöbb kocsmai beszélgetés a tájszavak tanulásával kezdődik – mondta Osváth Eszter.

– Nem kell félni a sztereotípiáktól, mert azok segítik a márkaépítést – fogalmazta meg Molnár-Bánffy Kata, ha valaki azért jön, hogy medvét lásson, mutassunk neki, majd annak apropóján mást is, hogy bővüljön a kép, ami miatt választják ezt a régiót. Medve, szekerezés, székelykapu, ordás palacsinta, pityóka, csönd, ma a turisták erre gondolnak a Székelyföld kapcsán, de adhatunk mást is, 21. századira hangolva.

Feleletként arra a kérdésre, hogy az infrastruktúrán kívül még mi gátolhat meg egy turistát abban, hogy a Székelyföldet válassza, Molnár-Bánffy Kata osztotta meg egy negatív tapasztalatát:

– Amint a korábban látott, szépséges, autentikus helyek népszerűek lettek, és pénz került a turisztikai vállalkozókhoz, ők az autentikusságot elfelejtve fejlesztettek tovább, a szép régi házakból panziókat csináltak, és abban Praktikerből vett csempéket használtak. Fontos lenne segíteni azoknak, akik a falusi székely turizmust művelik, hogy értsék, ezzel maguk ellen tesznek, a márkájukat teszik tönkre.

Az értékeinket kell erősíteni, és nem újakat kell kitalálni, nem kellene tájidegen vagy kultúraidegen fejlesztéseket csinálni, csupán azt megmutatni, amink van – summázott a kommunikációs szakember.